Apák napján

„Az én apukám olyan erős, hogy félkézzel legyőzne egy oroszlánt!” – mondta négyéves lányom teljes meggyőződéssel. Lelki szemeim előtt megjelent újságíró-bölcsész férjem, amint félkézzel taccsra vágja a fenevadat... Ám természetesen nem nevettem, sőt, lelkesen bólogattam. Mert hát ez így van rendjén. Az apa is így gondolta, szemmel láthatólag fel sem merült benne, hogy már alig tíz év és jön egy idétlen, randa kamaszfiú, rossz tartással, pattanásokkal, érthetetlen hadarással, és puff – apuka máris a második helyre csúszott a fontos férfiak listáján. De ez is így van rendjén.

Ahhoz, hogy a lánygyermek később egyáltalán értékelni tudjon bármilyen fiút, majd férfit, igen nagy szüksége van arra a 13-14 évre, amíg apukáján próbálgathatja vonzerejét. A kislány, aki új ruhájában illegeti magát, Ilyenkor visszajelzésért fordul apjához: ugye, szép vagyok? És ostoba az a férfi, aki erre azt feleli: ne legyél már ilyen hiú! (Sajnos, ilyen vaskalapos apa is akad.) Ugyanis erre a kérdésre csak egyetlen válasz adható: nagyon szép vagy! Sok-sok elrontott női sors, sikertelen párkapcsolat, kishitűség, gátlásosság vezethető vissza a gyermekkorba, vagy a korai kamaszkorba, amikor a kislány nem kapott megerősítést apjától. Tehát: szabad megszidni a földrajz kettesért, de soha nem szabad kigúnyolni a súlya vagy a magassága miatt, nem szabad más lányokhoz hasonlítgatni az ő rovására. Egy lánnyal alig történhet nagyobb baj, mint hogy nem fogadja el az apja.

A legtöbb férfi, ha megkérdezik, milyen nemű gyereket szeretne elsőre, fiút mond. Aztán, ha több is lesz, a legtöbb férfi a lányait szereti jobban. Hiszen ez csodás lehetőség: szerelmesnek lenni a szexualitás kísértése nélkül, babusgatni, ölelgetni, szagolgatni a pici lányt. Aki lelkesen viszonozza az érzelmeket, és ő is imád az apjához simulni, egész életében orrában marad a jó apaszag, s többé-kevésbé minden későbbi férfit az apjához fog hasonlítani.

Az anyának pedig meg kell ezt értenie, még akkor is, ha néha szíven szúrja egy kis féltékenység. Ha szerencséje van, ő is befér még kettőjük mellé. De azért a szerelmetes lányos apáknak tudniuk kell, hogy a feleség az igazi társuk, a szülőknek meg kell maradniuk párnak. S ha ez sikerül, akkor később nem fog vérig sértődni, amikor a kamasz lánya először lehurrogja, és nem is fog puskát ragadni az első idegen fiú feltűnése pillanatában. És ha eljön az ideje, el is tudja engedni.