Veszélyeset kell égetni

A Vértesi Erőmű az elmúlt években – kísérleti jelleggel – összesen 2800 tonna hulladékot égetett el, többek között olajiszapot, gumiőrleményt és műanyagot. A Mátrai Erőmű ennek akár a több százszorosát is elégetheti egy év alatt, és egyelőre úgy tűnik, a hulladékégetés fenntartásában érdekelt. Becslések szerint az erőmű 20-40 eurót kap minden egyes elégetett tonnáért, és a hulladékégetéssel keletkező villamos energiát „zöld” energiaként értékesítheti, méghozzá a piaci árat jelentősen, kilowattóránként több mint 10 forinttal meghaladó átvételi áron, amit persze a fogyasztók fizetnek meg. Az erőműnek a hulladékégetés címén még szén-dioxid-kvótából is kevesebbet kell vásárolnia. Mindez milliárdos nagyságrendű profitot jelent évente.

A vegyes összetételű hulladékból az égetés során több százféle légnemű és szilárd mérgező anyag keletkezik (nitrogén-oxidok, kén-dioxid, nehézfémek, dioxinok), melyeket még a legmodernebb berendezések sem szűrhetnek ki teljesen. Ezek közül mindössze néhánynak a kibocsátását ellenőrzik, és egy sor szennyező anyag egészségügyi hatásait nem is ismerjük. Nem beszélve a természeti környezetre gyakorolt hatásokról. Arra sincs megnyugtató megoldás, hogy a Mátrai Erőmű hol helyezné el a hulladékégetésből keletkező salak- és pernyetömeget, hiszen a környezetvédelmi hatóság nemrégen utasította vissza kérelmét a már amúgy is hatalmas zagyterei bővítésére.

Dallos György, a WWF Magyarország klímaváltozás-programjának vezetője szerint a Mátrai Erőmű vezetőinek figyelembe kellene venniük, hogy a hazai hulladékok elégetése nemcsak környezetünkre és egészségünkre veszélyes, de drága és pazarló is. Nemzetgazdasági szinten sokkal olcsóbb megoldás lenne a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése és az újrafelhasználás szorgalmazása. Újrahasznosítással ugyanis háromszor-ötször annyi energia takarítható meg, mint amennyi a hulladékok elégetésével nyerhető. Sőt a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hulladékválogatás és -újrafelhasználás tizenegyszer annyi munkahelyet teremt hulladéktonnánként, mint az égetés.

A Mátrai Erőmű hulladékégetési engedélye napi 4500 tonna hulladékra szól, ami érvényes többek között olyan veszélyes anyagokra is, mint a savgyanta, a savgyantával szennyezett talajok, az olajtartalmú iszapok, a szerves oldószerek, a mosófolyadékok vagy a kotrási iszapok. Ezenkívül égethetnek szennyvíziszapot, papíriszapot, húslisztet, műanyaghulladékot, de ezek a veszélytelennek nyilvánított hulladékok sem ártatlanok: például a műanyagok égetésével dioxinok keletkeznek, melyek rákkeltő hatása nem kérdőjelezhető meg. Több nemzetközi és hazai tanulmány rámutatott már az égetőművek közelében élők körében a daganatos, valamint a légzőszervi megbetegedések nagyobb gyakoriságára.