Boksay János: Aranyszájú Szent János liturgiája férfikarra
(Hungaroton Classic)
Sok tekintetben szenzációs lemez. A XIX. és XX. század Magyarországának északkeleti része, azaz a Kárpátalja görög katolikus vokális egyházzenéje nem tartozik a felkapott műfajok közé, mint ahogy Boksay János (1874-1940) görög katolikus áldozópap, zeneszerző, egyházkarnagy munkásságáról is keveset tudunk. Legfontosabb műve a tíz Aranyszájú Szent János-liturgia, melyek közül csupán négy maradt fenn. Az 1921-ben keletkezett liturgiáról nem tudni, hogy bemutatták-e egyáltalán, utóéletéről sem állnak rendelkezésre adatok. A kézirat 1990-ben került elő, ennek alapján készült a világbemutatónak is beillő hanglemez. A liturgiát Magyarország egyetlen profi bizánci zenei együttese, a Szent Efrém Bizánci Férfikar adja elő egyházi szláv nyelven. Művészeti vezetőjük, karmesterük Bubnó Tamás, akinek nagy érdeme van az album megszületésében. A több mint hatvanperces mű tökéletesen alkalmazkodik a görög katolikus szertartás menetéhez, melynek szövege több nyelven olvasható a lemezhez tartozó füzetben.
Johannes (János) Spech: Three String Quartets Op. 2.
(Hungaroton Classic)
A Festetics vonósnégyes a klasszikus kvartettirodalom népszerűsítésére szövetkezett éppen húsz esztendővel ezelőtt. Nevükkel a művészetpártoló Festetics György gróf emléke előtt tisztelegnek, mindazonáltal elsősorban bécsi zeneszerzők, Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert műveit tűzik műsorra. Fontosnak tartják ugyanakkor a XVIII. és XIX. századi magyar zeneszerzők opusainak megszólaltatását is. Színvonalas munkálkodásuknak messzi határokon túl vannak rajongói, Amerikában háromszor is jártak már hangversenykörúton, Haydn-albumuk pedig nemzetközi elismerést kapott. Ezúttal is különleges zenei csemegével szolgálnak: a pozsonyi születésű dalszerző, Johannes Spech (1767-1836) műveiből adnak elő hármat. A Haydnnál tanuló, Spech Jánosként is jegyzett komponista élete egy részét Budán, illetve Pesten töltötte, s ez idő alatt számos magyar költő versét zenésítette meg. Az új Festetics-lemez nagyon élvezhető, már csak azért is, mert a házi muzsikálás letűnt világába repíti vissza a hallgatót: kellemes vonósnégyesek, lágy hangú hegedűszólók, karakteres zongoraszonáták váltják egymást.
{p}
Kaláka: Kosztolányi
(Hangzó Helikon)
A Helikon Kiadó CD-melléklettel ellátott versesköteteiről ezeken a hasábokon már sok jót írtunk. A sorozat minden újabb darabja külön kincset ér, s akik összegyűjtik az összeset, fölöttébb értékes anyagra tesznek szert. Kányádi Sándor, Nagy László, Ady Endre, József Attila és a magyar népköltészet után elkészült a Kosztolányi Dezső költeményeit megzenésített formában bemutató kiadvány is. A magyar irodalom kimagasló alakjának legszebb verseihez (például: Akarsz-e játszani?, Boldog, szomorú dal, Hajnali részegség) a Kaláka együttes komponált zenét. A csapat harmincöt éves pályáját végigkísérték a Kosztolányi-versek. Az első ebbéli felvételt német barátaik őrizték meg, most rákerült a lemezre. De előkeresték az archívumból a gyerekekhez szóló dalokat is. Vannak új feldolgozások, illetve teljesen új felvételek. Ezek a megszokott Kaláka-hangzástól kicsit eltérnek, a hangszerparkban feltűnik a zongora, a szinti-verkli (!) és a Hammond-orgona, de egyáltalán nem hat szentségtörésnek. Márai Sándor a "betű emberének" nevezte Kosztolányit, Gryllus Dániel pedig barátaival együtt felfedezte a muzsikáló (muzsikálható) Kosztolányit.
