Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Büszkén viseli Szentes a helységjelző tábla alatt az "a nemzet sportvárosa" címet. Az utazó morfondíroz magában, mitől is ez a rang, ám a férfi és a női vízilabdacsapat hírnevénél nem jut tovább. A futballrajongók persze azt is vágják, hogy a focicsapat dobogós lett az NB II-ben, éppen Jászapáti előtt, és ezzel jogot szerzett hozzá, hogy elinduljon az átszervezett labdarúgó-bajnokság második vonalában. Így hát elképzelhető, hogy Tóth Gyula neve mellett, aki a női vízilabdasport egyik hazai atyja, hamarosan vágjuk majd "séróból" a város focicsapatának összeállítását is.
Szirbik Imre polgármester azért kiegészítette ismereteimet ebben a "sportváros" témában. A címet 1996-ban, Gallov Rezső sporthivatali elnök érájában nyerték el, és Szarvassal, Körmenddel, Tiszaújvárossal meg a többi sportos településsel együtt tizenhárom ilyen város van az országban. Olyan ez a sportban, mint a várossá nyilvánítás. Azt sem tudja mindenki, hogy ebben az alföldi városban 19 sportklubot tartanak nyilván, melyekben 53 sportágat művelnek. Itt van mindjárt a versenytánc: a nem olimpiai sportágak világjátékain hazánkat szentesi táncosok képviselik. Karatéban két Európa-bajnoki cím is került a Kurca partjára, ráadásul ebben a küzdő sportágban rendezték az első Eb-jüket. Mindezt úgy, hogy valami sok támogatót nem tudhat maga mögött a város sportja, mivel kevés a jelentős ipari létesítmény.
Restelkedem a hiányos ismereteim miatt, a polgármester pedig nagy levegőt vesz, és belevágunk a labdarúgócsapat esélyeinek taglalásába. Ezek szerint az önkormányzat állja a versenyeztetés feltételeit, úgymint nevezési díjat, a bírók, a sportorvoslás költségeit, vállalja az utazás finanszírozását, a szövetségi tagdíj befizetését, no és a sportpálya ingyenes használatát. Nem tud viszont beszállni a játékosokat érintő kiadások fedezésébe. Ez normális viszonyok között nem is lenne baj, mivel a második osztály amatőr alapon szerveződik, ki beszél hát itt pénzről - csak hát nálunk nincsenek normális viszonyok. "Amit te nem adsz meg, megadja más" - ez a rendező elv, és aki komolyan veszi az amatőrséget, az átigazolási időszak végeztével megnézheti magát.
A városi futballklub vezetője Földvári Nagy István rendőr alezredes, kapitányságvezető. Hamarosan kiderül, benne nem az egyenruhás embert kell látni sportvezetőként, hanem egy tősgyökeres szentesit, akinek már a távoli ősei is itt éltek, ráadásul a kapitány ifjabb korában maga is a szentesi csapatban rúgta a labdát. Az ő térfelén van tehát a "labda", ami a játékosokkal kapcsolatos kiadásokat illeti. Kiderül, ritka sikeres sportvezetői múltat tudhat maga mögött Földvári alezredes: az eltelt öt év alatt, amióta a klub élén áll, négy osztályt lépdeltek felfelé a ranglétrán. Most ott állnak tehát az NB II-ben, és a vezetők vakarják a fejüket: hogyan tovább? Jöttek persze szponzorok, ajánlkozók, ám talán nem volt olyan nagyon vonzó számukra, hogy egy magas rangú rendőrtiszttel kellene tárgyalni a befektetésről. Megkereste őket Szeged és Békéscsaba is, nekik épp csak a jog kellett volna. A szentesiek nem adták, beneveztek, az illetékesek most loholnak a pénz után, abban bízva, hogy amikor az őszi idény nyitányát jelző bírói sípszó felharsan, Szentes, a nemzet sportvárosa a magyar labdarúgás második vonalában kezdheti az idényt. Mennyi pénz kellene? A város hat-hét milliójához legalább még tízmillió. Amúgy amatőr alapon. (Amin mindenki csak jót röhög...)
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu