Aljechin: A sakkozást művészetnek tartom

A moszkvai születésű fiúcska (1892. november 1-jén látta meg a napvilágot) rövid ismerkedés után örök házasságra lép a királynővel. A zsebsakk ifjúkorában elengedhetetlen kellékét képezi az iskolai felszerelésnek, és evés közben is képes hirtelen felugrásaival halálra rémíteni asztaltársait: "A változatban új ötletem támadt!" A nyílegyenes fejlődési ívnek köszönhetően éppen a világ élvonalának orra alatt töri a borsot, amikor a mannheimi tornát félbeszakítja a világháború. Az élen állónak odaítélik ugyan az első díjat, de többi orosz sakktársával egyetemben a németek internálják. Hazatérését követően kiveszi részét a háborúból a Vöröskereszt mozgó alakulatának parancsnokaként. Sebesülés miatt a tarnopoli korházban köt ki, ahol vakszimultánban veri a helyi kiválóságokat.
A nemzetközi sakkélet 1921-ben ismét virágzásnak indul. Az európai tornákon aratott győzelmek birtokában hibás döntésre jut: nem tér vissza hazájába. A Sorbonne-on folytatja tanulmányait, de továbbra is sakkszemüvegen keresztül nézi a világot. Az 1925-ös baden-badeni győzelme nagy hatást gyakorol a közvéleményre és közvetve Capablancára, aki hat év után előbújik az "aranypajzs" mögül (1947-ig a világbajnok privilégiuma volt, hogy feltételeket szabhatott a kihívónak, sőt a korona jogán meg is tagadhatta tőle az esélyt). A felek 1927 őszén csapnak össze Argentínában. A "tévedhetetlen sakkautomata" kontra "fantáziadús művész" összecsapáson 6-3 arányban az utóbbi kerekedik felül.
Aljechin ezzel megvalósítja élete álmát, de a boldogság rövidesen "céltalan bolyongásba" torkollik. Az 1929-es világválság erősen kihat a tőkés országok sportéletére, míg Szovjet-Oroszországban kiemelt helyen kezelik a sakkot. Próbálkozásai ellenére nem engedik haza, így az éjszakába nyúló italozásokban keres vigaszt. Euwe 1935-ben kölcsönveszi a világbajnoki címet a felkészületlen és alkoholfüggő Aljechintől (bár a cím csupán egy ponton múlik). Újra felvillan a hazatérés reménye, és a mélyponton lévő Alexandr elhatározza, hogy kizárólag győztesként hajlandó szovjet földre lépni. Káros szenvedélyeit levetkőzve készül a revansra, amire két év elteltével ismét Hollandiában kerül sor. Az elbizakodott sajtóorgánumokkal szemben is elégtétel számára a meggyőző fölény (10 győzelem, 4 vereség és 11 remi). Egy évbe sem telik, és Mihail Botvinnik kihívása megváltásként érkezik a bajnok számára. Aljechin csupán a szovjet helyszínhez ragaszkodik a tárgyaláson, a "másodlagos" kérdésekben könnyedén dűlőre jutnak. Moszkva zöld jelzést ad a döntőnek - de Hitler is harckészültségben lévő csapatainak. Aljechin francia állampolgárként fegyvert ragad, de a barnaingesek fogságába esik. Felesége életben maradásáért német területen kell sakkoznia, majd két szakmai publikáció megírásáért cserében elengedik Portugáliába. Mivel az újságírók nem spórolják ki a cikkből a kompromittáló sorokat, a világbajnok a sakktársadalom szemében nem kívánatos személlyé válik. Aljechin 1946. március 24-én hal meg, betegen, szegénységben, magányosan. Hazájába nem térhetett vissza, és a legjobbnak járó címet magával vitte az örök nyugalomba.

Ács Péter
nemzetközi nagymester
{p}
Feladvány
Aljechin-Colle, Párizs 1925. Világos lép és nyer.



Beküldés
A megfejtéseket e-mailben is elfogadjuk:
[email protected]

Megfejtés, nyeremény
A 37. számban megjelent sakkfeladvány megfejtése:
1. Vb8 + Bxb8, 2. Bxa7 + Fxa7, 3. Hc7 matt.
Egy sakkszakkönyvet nyert: Rácz Attila, Martfű.
A 38. számban megjelent rejtvény megfejtése:
1...Va4 2.Bxa4 Bxa4 3.Kb1 Bh1 és a király nem menekülhet.
Egy sakkszakkönyvet nyert: Bánszky Miklós, Putnok.