Ritmus

Texas: Red Book
(Universal Music/Mercury)
Nem változott valami sokat a Texas skót rockzenekar. Az idén ünnepli húszesztendős fennállását. Viszonylag szép kor ez a könnyűzenei pályán, akkor még inkább, ha kezdettől fogva ugyanazt csinálja valaki. Texasék az erős gitáralapú rockmuzsika hívei, és ettől a stílustól egy percig sem tértek el. Legújabb albumukon sem. Tizenegy számot sorakoztatnak fel, egyiket sem érheti kifogás, lendületesek, helyénvalóak, lehet, hogy még sláger is lesz némelyikből. Korrekt dalfolyam, intelligens poplemez - tömören ennyit mondhatunk a csapat újdonságáról. És nem tudjuk megállni: frontembere, Charlene Spiteri énekesnő még mindig vonzó, jellegzetes hangja nélkül a Texast már rég elfelejtettük volna. 

Simply Red: Simplified
(Universal Music)
Decemberben emlékezetes koncertet adott Budapesten a nyolcvanas évek egyik legkiemelkedőbb formációja, a Simply Red. Mára kicsit "lenyugodtak" a zenészek, ami azt jelenti, hogy elkészítették sikerdalaikat akusztikus változatban. Legújabb anyaguk, a Simplified ("leegyszerűsített") már címében is jelzi ezt a szándékot. Mick Hucknell újrahangszerelte eddigi nótáit, egyik-másikat átdolgozta, és a végeredmény igazán figyelemre méltó lett. De hát eddig is tudtuk, hogy jól megkomponált dal például a Something Got Me Started, a Fairground, a Smile, a Your Mirror, a More, mindegyiket szívesen hallgatja az ember akkor is, ha egyszerűen csak nyugalomra áhítozik. És unplugged formában talán még hatásosabbak. Kár, hogy csak egy vadonatúj számra futotta: a Perfect Love a jól ismert dallamvilágot követi.

Emilio: Valamit el kell mondjak
(Universal Music/3T)
Magyarországon vagyunk, így nem kell azon csodálkozni, hogy külföldön előbb ismerték meg a nevét és muzsikáját, mint idehaza. Emilio, vagyis Jellinek Emil 13 éves kora óta foglalkozik zenével, húszesztendősen Brüsszelben a legjobb európai jazzdobossá választották. Itthon a legnagyobb jazzisták mellett játszott, miközben szárnyait próbálgatta a popporondon. Elég sokat kellett várnia debütáló albumára, de megérte, mert a Nagyon nagy világ 2003-ban nem kis meglepetést okozott a szakmában, a korongot és az énekest is elhalmozták díjakkal. Aztán jött a Ne nézz vissza rám! és egy Sting-feldolgozás; most pedig itt a következő lemez. Igényes, változatos, vállalható anyag jött létre. Szakcsi Lakatos Béla egyik régebbi dalát ajándékozta Emiliónak, melyet a fiatalember a technika jóvoltából Cserháti Zsuzsával énekel - igen meghatóan.