Világbajnok amazon

A szigetszentmiklósi Krizsa BK ökölvívója 2001-ben lett. A következő évben, már a Csepel színeiben, magyar bajnok a 86 kilogrammos súlycsoportban. Szakmai előmenetel szempontjából úgy ítélte meg, hogy jobb lenne olyan klubot választani, ahol nagyobb tere van a női ökölvívásnak, ezért 2003-ban átigazolt Pécsre, a PVSK Szentlőrinc szakosztályába, és azóta is a pécsiek bokszolója. Az anyagi viszonyok itt rendezettek, az általa elképzelt edző személyét azonban nem sikerült megtalálnia. Így előállt egy furcsa állapot. Kovács Mária szigetszentmiklósi lakos, pécsi színekben bokszol, és Szegeden, Gál László irányításával tartja edzéseinek jelentős részét.
A varsói Európa-bajnokságon szeptember elején immár harmadik aranyérmét szerezte meg, és novemberben újabb nagy próba vár rá: Indiában rendezik a világbajnokságot. Ha ott sikerülne felállnia a dobogó legmagasabb fokára, akkor világbajnoki aranyainak száma is háromra növekedne. A hármas szám még egy szempontból is szerepet játszhat, hiszen idén az Európa-bajnokság mellett első lett súlycsoportjában az uniós bajnokságon is. Tehát van két arany 2006-ban, következhet a harmadik. Keményen dolgozik, hogy ez sikerüljön, de némi gondot okoz a felkészülésben, hogy kevés a megfelelő ellenfél. A nyári pécsi Boszorkány Kupán például úgy hirdették ki elsőnek Kovács Máriát, hogy egyetlen ellenfele sem érkezett meg a viadalra. A szervezők mindent elkövettek, hogy rangos legyen a mezőny, még indiai bokszolót is hívtak, de vélhetően senki sem érzett magában annyi erőt, hogy sikeresen vegye fel a küzdelmet a magyar világbajnokkal szemben. Talán elfogadható a riválisok aggodalma, hiszen a magyar bokszoló eddigi 42 nemzetközi mérkőzése közül 39 végződött az ő győzelmével. A három vereség még a kezdetben csúszott be (egy a világbajnokság, egy pedig az Európa-bajnokság döntőjében). Harmadik éve viszont már nem talál legyőzőre a legrangosabb világversenyeken sem.
- A jó eredményeim ellenére is sokan rácsodálkoznak, hogy miként lehetek ökölvívó - mondja a világbajnok - Biztosan azért, mert kevesen tudják, hogy már az 1800-as években is rendeztek nők részére bokszmeccseket. Igaz, nagy volt a tiltakozás, de az 1970-es évektől már ismét vannak rangos versenyek. Nem feltétlenül a nyers erőre kell gondolni ebben a sportágban, hiszen a nevében is benne van a vívás, vagyis a taktika és a technika fontossága. A novemberi világbajnokságon az egyik legerősebb ellenfélnek a török Semsi Yarali ígérkezik, akit tavaly sikerült legyőznöm a világbajnokság döntőjében, és most az Európa-bajnokságon is magabiztosan nyertem ellene. Nem tudni, kit neveznek az oroszok, ők ugyanis gyakran változtatják versenyzőiket. Ha lesz orosz vagy kínai bokszoló az ellenfelek között, a török Yarali mellett tőlük lehet majd tartani. Jó lenne Indiában is felállni a dobogó legmagasabb fokára. Ha sikerülne a világbajnokságon is tripláznom, lehet, hogy átmegyek a profik táborába, de csak akkor, ha kedvezőek a feltételek. Azt viszont már biztosan eldöntöttem, hogy pályafutásom végeztével a sportban szeretnék tevékenykedni majd.