
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu

A hazai fürdők látogatottsága évek óta emelkedik, de még nem érte el a Covid előtti szintet, viszont ez az idén megtörténhet. Elkészültek a tavalyi év turisztikai statisztikái is, 19 millió turista érkezett a szálláshelyekre, s a bejelentkezők fele hazai vendég volt.
Kép: Magyarország termálfürdői nagy idegenforgalmi vonzerőt jelentenek, a fővárosi Széchenyi fürdő a külföldi vendégek egyik kedvence
A Magyar Fürdőszövetség várakozása szerint a hazai fürdők látogatóinak száma meghaladhatja az idén a 2019-es rekordot. Zámbori Péter, a Magyar Fürdőszövetség alelnöke a napokban ismertette: 2023-ban 33 millió vendég járt a magyarországi fürdőkben, tavaly ennél 5 százalékkal több, de ez még mindig elmaradt mintegy 10 százalékkal a 2019-estől. Felhívta a figyelmet arra: a forgalmi adatok egyértelműen mutatják, hogy a magyarországi fürdők a hazai turizmus meghatározó szereplői. A fürdők összbevétele mintegy 238 milliárd forint volt 2023-ban, a 2024-es éves adatok még nem állnak rendelkezésre, de a fürdőszolgáltatásból származó nettó árbevétel 2019 óta folyamatosan emelkedik. A fürdőbelépők nettó átlagára 2300 forint volt 2019-ben, tavaly pedig megközelítette a 4000 forintot – jelezte. A kártyás fizetések aránya már elérte a 70 százalékot a fürdőkben, ebben nagy szerepet játszik a SZÉP Kártya – tette hozzá.
Több mint 15 ezer illegális turisztikai apartman működik Madridban – állapította meg a spanyol szociális jogokért és fogyasztásért felelős minisztérium a most nyilvánosságra hozott jelentésében. A szaktárca vizsgálata szerint a különböző online platformokon 16 335 apartmant hirdetnek turisztikai céllal, ám ezek közül mindössze 1131 rendelkezik az önkormányzat által kiadott működési engedéllyel. A szállások címét és a tulajdonosokra vonatkozó információkat is tartalmazó dokumentumokat a minisztérium átadta a főváros vezetésének azzal, hogy hatáskörén belül tegyen meg mindent a tiltott tevékenységek megszüntetéséért, mivel azok korlátozzák a tisztességes lakhatáshoz való jogot, és kiszorítják a helyieket lakhelyükről. A szaktárca követendő példaként emelte ki Barcelonát, ahol több ezer illegális apartman hirdetését távolíttatta el az önkormányzat, és az ingatlanok nagy részét sikerült visszairányítani a hagyományos bérleti piacra.
Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára közölte még, a szervezet kezdeményezi az egészségbiztosítási támogatások újragondolását, ugyanis az évente kétszer igénybe vehető fürdőkezelések finanszírozása 13 éve nem változott, a költségek viszont drasztikusan nőttek, szükség lenne mindenki számára elérhető finanszírozási mód kialakítására. Idén is változatos eseményekkel készülnek a fürdők, június 10. és 20. között pedig folytatják a Suli a strandon programot. Ebben az évben is megrendezik a Strandok Éjszakáját, az országos vízipisztolycsatát és a szaunázók hétvégéjét, valamint kiemelten készülnek szeptember 27-re, a turizmus világnapjára. A Magyar Fürdőszövetséghez 108 fürdőüzemeltető tartozik, de sok üzemeltető több létesítményt is működtet; a 220 magyarországi fürdő több mint fele a szövetség tagja.
Elkészült egy másik statisztika is, minden korábbinál több, közel 18 millió turista érkezett a hazai szálláshelyekre tavaly, közülük pedig mintegy 9,3 milliónyian magyarországi utazók voltak. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján a vármegyék lakosságához képest az elmúlt évben Pest, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom adta a legtöbb belföldi turistát. A legnépszerűbb úti célok Siófok, Balatonfüred, Zalakaros, Hajdúszoboszló, Hévíz és Eger voltak. Hasonlóan alakul a vármegyék sorrendje azt vizsgálva is, hogy népességarányosan melyikben a legmagasabb a hazai utazók aránya. Látható az is, miként változnak az úti célok korosztályonként. Míg Pest vármegye mintegy 77 ezer fiatal turistájának legnépszerűbb célpontja 2024-ben Siófok, Eger és Szeged volt, addig az ugyaninnen induló 65 év feletti korosztály mintegy 131 ezer tagja inkább Hajdúszoboszlót, Hévízt és Cserkeszőlőt részesítette előnyben. A legidősebb hazai vendég a közlemény szerint egy több mint 100 éves hölgy volt, aki Fejér vármegyéből látogatott Hévízre, ahol 24 éjszakát töltött. Közölték: a 4-5 csillagos hotelfoglalások aránya Győr-Moson-Sopron vármegye turistái körében volt a legmagasabb (63 százalék), amelyek főként Bükre, Zalakarosra és Hévízre koncentrálódtak az elmúlt évben. A kempingek pedig a Pest vármegyei utazók körében voltak a legnépszerűbbek, ők leginkább Siófokon, Zamárdiban és Balatonfüreden keresték ezeket a szálláshelyeket.
Az idei évben a tavaszi időszakban Budapest, Visegrád és Esztergom a legkedveltebb három belföldi úti cél a Budapest–Közép-Duna-vidéki régióban, ahol a foglalások 60 százaléka erre a három településre szól – közölte saját adatai alapján a Szallas.hu. A Balaton után a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régió a második legnépszerűbb térség, az utazók a történelmi és kulturális látnivalók mellett a kirándulási lehetőségeket és a családbarát programokat keresik. A szállástípusok közül továbbra is a hotelek a legkeresettebbek, tízből négy vendég (41 százalék) ezt választja. A vendégek 20 százaléka apartmant, 19 százaléka vendégházat, 14 százaléka panziót foglalt, míg 6 százalék más szállástípust választott. A Szallas.hu adatai szerint a foglalások 44 százaléka egyéjszakás, háromból egy vendég két éjszakát marad, míg a vendégek 14 százaléka három éjszakát tölt a régióban. A foglalások több mint fele két főre szól. A tavaszi időszakban Budapesten a népszerűbb látnivalók vagy programok között szerepel a Halászbástya, a Szépművészeti Múzeum, a Fővárosi Állat- és Növénykert és az Aquaworld élményfürdő, míg Esztergomban a bazilika, Gödöllőn a királyi kastély, míg Visegrádon a fellegvár.
A jövő évtől korlátozzák a lovaskocsikázást a lengyel Tátrában, a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető legforgalmasabb hegyi út túlnyomó részén, ahol elektromos buszok közlekednek majd – jelentette a sadeczanin.info hírportál. A Zakopane hegyi üdülőközponthoz közeli, 1395 méteres tengerszint feletti magasságban található Halastóhoz közlekedő, turisztikai attrakciónak számító lovas fuvarokról évek óta folyik vita a kocsisok és az állatvédők között. A varsói klímaügyi és környezetvédelmi tárca, a Tátrai Nemzeti Park és a tátrai fuvarosok társulata közötti megállapodás nyomán viszont jövő évtől a hegyvidéki (góráli) népviseletű kocsisok által vezetett lovas bricskák, illetve télen a lovas szánkók forgalmát a több mint 8 kilométeres aszfaltútnak csak az első, mintegy 2,5 kilométeres, kevésbé meredek szakaszára korlátozzák. Így a lovak az eddigiekhez képest könnyebb lovas szekerekkel csak a Bialkai-szénégető (Palenica Bialczanska) parkolójából a Mickiewicz-vízesésekhez közlekednek, ahol a turisták elektromos buszokat vehetnek majd igénybe az út hátralévő szakaszára. A lengyel környezetvédelmi tárca összesen 20 elektromos kisbusz beszerzését finanszírozza, közülük négy már idén májusban forgalomba áll.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu