A térség húsipari nagyhatalma?

A hazai baromfipiacon negyvenszázaléknyi részt fog megszerezni. Ilyen tervek ismeretében nem véletlen az a bejelentés, amelyet a minap tett Velez Zoltán elnök: a Bábolna Rt. létrehozott egy százmillió forintos alaptőkéjű céget, a Bábolna Agrárholding Befektetési Rt.-t (BAB Rt.), mely nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint azt, hogy megszerzi a magyar magántulajdonosok által alkotott Arago Rt. tulajdonában lévő Pick Rt.-t.A 15 milliárd forintnyi hitelállomány terhét cipelő Bábolna Rt. a maga erejéből nem lenne képes rá, de bízik benne, hogy a kormány segítségével és garanciájával a Magyar Fejlesztési Bank Rt. hitelt nyújt a BAB Rt.-nek a legnagyobb húsipari cég megvételére.

{p} Az elképzelések szerint a magyar sertések egynegyedét felvásárló szegedi vállalkozást az állami tulajdonban lévő Bábolna Rt. nem akarja megtartani, ugyanis a BAB Rt. részvényeit rövid időn belül a termelőknek kívánja értékesíteni névértéken.A hazai iparról szóló hírek között az utóbbi napokban a legtöbb vitát kiváltó akció terve egy régen dédelgetett álom megvalósítását szolgálhatja. A termelők mint alapanyag-beszállítók eddig soha nem tudtak megfelelő részesedést szerezni élelmiszer-ipari cégekben. A most felröppentett elgondolás szerint viszont - ha lesz rá egyáltalán pénzük a termelőknek - egy csapásra a magyar mezőgazdaság szereplőinek kezébe, irányítása alá kerülhetne nem csak a Pickkel a magyar húsipar egynegyede, hanem az sem elképzelhetetlen, hogy az év végére beígért privatizáció során a Bábolna Rt. is. Így azután létrejöhet Közép-Európa legnagyobb hús- és baromfiipari integrációja. (Jegyezzük meg, hogy ez még mindig kis szereplője lenne a piacnak az európai óriásnak számító, évi 22 millió disznót feldolgozó, termelői tulajdonban lévő dán Danish Crownhoz, vagy az Angliában, Franciaországban működő baromfiipari óriásokhoz képest.) S nem csupán a csirke-, pulyka-, sertéstenyésztőkről van szó, egy kézbe kerülne a magyar takarmány-, állatgyógyászati termék-, tartástechnológia-felhasználás egyharmada

{p} Ez olyan óriási előnyt hozhat a termelőknek ártárgyalásaik során, mellyel jelentősen csökkenthetik a gázolaj, vetőmag, műtrágya, a növényvédő szerek, állatgyógyszerek stb. beszerzési költségeit. Nem beszélve arról, hogy ütemezett, tervszerű termeléssel, árképzéssel megszüntethető az a káosz, mely másfél évtizede jellemzi a hazai agrárpiac nagyobbik részét. Akár a dán modell is megvalósulhatna, mikor is az élelmiszer-ipari nyereségből év végén a feldolgozóba beszállító - és tulajdonos - sertéstermelő részesedést kap.Mindez persze szép álom, s lehet, hogy nem lesz belőle semmi. Egyrészt azért, mert a Pick Szeged Rt. tulajdonosa két év óta már a sokadik külföldi vevőjelölttel tárgyal - a hírek szerint most éppen az Egyesült Államok sertéspiacának negyven százalékát uraló Smithfield Foodsszal. Rossz nyelvek szerint éppen a félelem szülte az ötletet, hogy a Bábolna szálljon be a szalámigyár megvételéért folytatott harcba, nehogy külföldi kézbe kerüljön az egyetlen igazi külpiaccal bíró hungarikum, a Pick szalámi gyártója. Az ötlet a Bábolna Rt. mai napig nem részletezett privatizációján is megbukhat: nem tudni ugyanis, abban a termelőknek milyen szerepet szán a kormány.

{p} Tegyük hozzá: a BAB Rt. megalakítása azért jelez valamit, ugyanis azt a saját feje szerint, ötletszerűen nem hozhatta létre az agrártársaság. Annak ellenére állíthatjuk ezt, hogy Velez Zoltán, a Bábolna Rt. elnöke a BAB Rt. megalakulására szervezett tájékoztatóján leszögezte: a Pick esetleges megvétele semmilyen formában nem érinti a Bábolna Rt. privatizációját.Bábolna mindenesetre komoly lépéseket tesz a magánosítás előtt. Egyértelműen csak a csirke- és pulykapiacra, azon belül a tenyésztésre, a takarmányellátásra és a feldolgozásra koncentrál. Márciusban ugyanis megvált víziszárnyas-ágazatától: csak a tenyésztést és a napos állat előállítását tartotta meg, a feldolgozás más magyar céghez került. Mindeközben a Bábolna Rt. a panírozott készételek piacvezetőjévé vált: 2004-ben 12 milliárd forint bevételt érnek el csupán ilyen termékek értékesítésével.Velez Zoltán lapunknak elmondta: "Dübörög minden, nem tudunk annyit gyártani, hogy kiszolgáljuk a piacot."

{p} A baromfi-feldolgozókban két műszakban, hatnapos munkahéttel, 18 órás munkarendben dolgoznak, szintúgy a felszámolás alatt álló Hajdú-Bét Rt.-től bérelt debreceni feldolgozóban. A Bábolna Rt. ma már egyre inkább élelmiszer-ipari feldolgozó képét ölti magára: néhány éve még a bevétel négy százaléka volt a baromfi-feldolgozás, ma már 27 százaléknál tartanak.A cég csirke- és pulykahústermelésének megkétszerezése egyben azt is jelenti, hogy dupláznak az állattartók is, akik Velez szerint biztonságban érezhetik magukat. A Hajdú-Bét Rt. válsága miatt az állami tulajdonban lévő Bábolna Rt. biztos fizetőnek számít manapság. Kérdésünkre, hogy mit hozhat az Európai Unióban érvényes szabad kereskedés, az elnök azt válaszolta, veszélyt és erényt egyaránt. A veszélyt a multik képviselik, az erényt a versenyben való helytállás. A multinacionális cégek meghatározóak a Bábolna Rt. életében: másfél éve az előállított baromfitermékeknek csupán hatvan százalékát vették meg a nagy áruházláncok, ma már kilencven százalékát.