Mi lesz a cukorrépával?

Magyarország ugyan négyszázezer tonna cukor előállítására kapott kvótát az uniótól, de a lakosság éves fogyasztása csak 305 és 320 ezer tonna közötti. Évről évre hatalmas készletek halmozódtak fel, és a cukorrépa-termesztőknek nem nyílt lehetőségük a kvóta teljes kihasználására. A tavalyi aszály miatt a készlet csökkent, mert az elmúlt esztendőben csak háromszázezer tonna cukor termett meg az országban. Az idén tehát mind a négyszázezer tonna termesztési lehetőségét, a teljes kvótát kiosztották.Az unióban nemcsak az egyes termelők versenyeznek, hanem az országok is a nemzeti kvótáért. Hogy a négyszázezer tonnás kvótánk megmaradjon, stabilizálni kellene a termesztést. Azokat a termelőket kellene ösztökélni, akik képesek nagyobb hozamot elérni. Közéjük tartoznak azok, akik tudnak öntözni, így mérsékelhetik a termés ingadozását. A cukorrépa jövedelme lehetővé tenné a korántsem olcsó öntözést, de nem adódik rá mindenhol lehetőség.

{p} Például az Orosfarm nem tud hozzájutni felszíni vízhez, mert területe mind a Marostól, mind a Köröstől tizenöt kilométerre húzódik. Elvileg fúrott kutakból öntözhetnének, de arra nem kapnak vízjogi engedélyt, mert veszélyeztetnék a térség ivóvízbázisát. A gazdaság jelenleg 380 hektáron termeszt cukorrépát.Az unió erőteljesen támogatja a cukorrépa termesztését, csatlakozásunk után Magyarország is átvette ezt az árrendszert. Egy tonna tizenhat százalékos cukortartalmú répa most 47,67 euróba kerül. Ez az elmúlt esztendőhöz képest Magyarországon harmincszázalékos árnövekedés. Ennyire azonban mégsem rózsás a helyzet, mivel - az uniós rendszernek megfelelően - a feldolgozók áthárították a termelőkre a táblán belüli szállítás, depózás, rakodás, illetve a talajmintavétel és a növényanalízis költségeit. A harmincszázalékos bevételtöbbletet ekképpen tizennyolc százalékos költségnövekedés csökkenti. Mindenesetre a répa jövedelmezősége így is tíz-tizenkét százalékkal javult idénre.- Inkább azért izgulunk, hogy ez a helyzet ne sokat változzon 2006 után sem - magyarázta Dominkó Sándor. - Az unióban most készítik elő a 2007-ben kezdődő új költségvetési időszakot. Több lehetőséget dolgoztak ki a cukor-termékpálya szabályozására. Az egyik alternatíva a teljes liberalizáció lenne, ami azt jelentené: aki olcsóbban szállít, azé a piac. Ez tönkretenné az európai cukorrépa-termesztést és a cukorgyártást is.

{p} A másik verzió szerint megmaradnának a nemzeti kvóták, de 2007 és 2013. között a támogatások huszonöt-negyven százalékkal csökkennének. Ez azzal járna, hogy az unió huszonöt országából jelenleg cukorrépát termesztő huszonegyből csak ott élne tovább a termékpálya, ahol képesek hektáronként nyolc-tíz tonna cukorhozamot elérni. Ezek: Franciaország, Németország, esetleg még Ausztria. A többi tizennyolc országban kétségessé válna a répatermesztés jövője.A magyar termesztők szorgalmazzák, hogy nagyjából maradjon meg a cukorrépa-termesztés és a cukorgyártás jelenlegi védettsége. Bíznak benne, hogy az európai cukorrépa-termesztők és -feldolgozók érdekeik érvényesítéséért képesek lesznek összefogni.Az európai répacukor a dél-amerikai és a délkelet-ázsiai nádcukorral nem versenyképes. A cukornád termelői, feldolgozói óriási energiát fektetnek abba, hogy véget vessenek az európai támogatási rendszernek, a nemzetközi szervezeteknél támadják az európai zárt piacot és a támogatási rendszert.A magyar termelők belátják már, hogy hektáronként öt-hat tonnás hozammal nem lehet eredményesen répát termeszteni. Megpróbálják átszervezni a termelést.

{p} A kabai cukorgyár 17 ezer hektáros térségében hat-hét nagyobb termelő  lehetőséget kap rá, hogy integrátorként javítsa a termesztés hatásfokát. Az Orosfarm is ilyen integrátorrá szeretne előlépni a megye déli részén.- Magyarországon a jelenlegi költségekkel és felvásárlási árral minden hektáron el kellene érni legalább a hét tonnás cukorhozamot - jelentette ki Dominkó Sándor -, mert csak így képződik tisztességes, 12-16 százalék közötti nyereség. Az unióban igen változó a kép: Olaszország, Portugália, Spanyolország hasonló szinten termel, de Franciaország, Németország és Ausztria kilenc-tíz tonna körüli cukorhozamot ér el. Ehhez kellene közelítenünk nekünk is.   A terméktanácsnak és a Cukorrépa-termelők Országos Szövetségének is az az álláspontja, hogy a nemzetek kvótája maradjon meg, illetve a támogatás ne csökkenjen lényegesen, hogy hazánkban öntözés nélkül és a jelenlegi közepes technológiai felkészültséggel továbbra is eleget jövedelmezzen a cukorrépa. A termelők levélben kérték Németh Imre minisztertől, az uniós miniszterek következő tanácskozásán határozottan képviselje ezt az álláspontot.