Versenyfutás a támogatásokért

Nehezen indult az esztendő a mezőgazdaságban. A gazdálkodók többségét padlóra küldte az előző két aszályos év, számos termék - például a tej - körül piaci feszültségek is jelentkeztek. Ráadásul a május 1-jei európai uniós csatlakozás előtt késésben volt a támogatások kifizetéséhez szükséges intézmények kialakítása. Elégedetlen, békétlen hangulatban, tüntetésekkel fűszerezve kezdődött tehát 2004, az agrárgazdaság első uniós tanulóéve.
A csatlakozás megtörtént, vegyük sorra a támogatási leckék fejezeteit: az Európai Unió által fizetett egységes területalapú támogatást, és azt a nemzeti kiegészítést, amelyet a magyar költségvetés áll. A tíz csatlakozó ország már nem az unióban még érvényes, kvótákkal és más szabályokkal körülbástyázott agrárszabályozást alkalmazza, hanem a föld hasznosításától függetlenül kérhető, területhez, vagyis a hektárok számához kötött támogatást. Az egyezség szerint a keret 4 millió 355 ezer hektár, amelyre az idén 305 millió eurót engedélyezett a brüsszeli adminisztráció. Az összeg abból adódott - ad magyarázatot a "miért éppen ennyi" kérdésére Szentirmay Zoltán, az FVM EU-tagállami és nemzetközi helyettes államtitkárságának munkatársa -, hogy egy kalapba tették az uniós szisztéma szerint járó pénzösszegeket, és a summát elosztották néggyel. A jelenlegi árfolyamon számolva 17 800 forint jut tehát hektáronként, amit általában utólag, december elejétől fizetnek a jó művelési állapotban lévő földek után. Tagságunk első évében tehát a magyar gazda negyedét éri az iménti logika szerint "hetvenezer forintos" uniós társáénak.
Emellett az olyan növények után, amelyeket az unióban is támogatnak, nemzeti kiegészítő támogatást, további harminc százalékot - hektáronként 19 ezer forintot - fizet a magyar állam. Átlagosan tehát az EU-15-ök farmereihez képest 55 százaléknyi támogatást kaphatnak az alábbi növényeket, legfeljebb országosan 3 millió 529 ezer hektáron termelő gazdálkodók. Kétezer hektár Burley dohányra hektáronként 580 ezer forint, 3483 hektár Virginia dohányra hektáronként 740 ezer forint, a 3222 hektárban meghatározott rizs után hektáronként 59 ezer forint támogatás jár. A nemzeti támogatások zöme a gabona, az olajos, a fehérje- és a rostnövények, valamint vetőmag termesztésére vehető igénybe, hektáronként mintegy 11 ezer forint. Azért csupán ennyi, mert még tavasszal, az uniós csatlakozás előtt, hektáronként nyolcezer forint előleget már kifizettek a gazdálkodóknak a nemzeti támogatás terhére.
Nemzeti kiegészítést az Európai Unióban támogatott állattenyésztési ágazatok, a húsmarha és a juh után is kapnak a gazdálkodók. A húshasznú tehenek és az anyajuhok darabjáért járó negyvenezer, illetve másfél ezer forintot előlegként már kifizették az érintetteknek, a vágómarhákért pedig - meghatározott feltételek esetén - a darabonkénti 34 600 forint folyósítására a jövőben folyamatosan számíthatnak a marhahizlalók.
{p}
Néhány hete fölröppent a hír, hogy az Európai Unió által finanszírozott területalapú támogatás háromnegyedét, hektáronként mintegy 13 ezer forintot, korábban, október közepétől kifizetik. Mire lapunk megjelenik, a szakértők szerint várhatóan kedvező döntést hoz a magyar gazdák őszi előlegéről Brüsszelben a 25 tagállam képviselőjéből álló, a közvetlen támogatásokat irányító bizottság. A kifizetés megindulásának azonban feltétele a támogatási igények ellenőrzése, amin a hazai kifizető ügynökség, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) munkatársai az idővel szinte versenyt futva dolgoznak. Szőke Miklós, a hivatal elnöke elmondta: ügyfélregiszterükbe a legfrissebb adatok szerint csaknem 320 ezer gazdálkodó jelentkezett be, közülük 12 600 társaság és 307 ezer magánszemély, illetve vállalkozó. Említést érdemel - és az elaprózott birtokszerkezetre, valamint más szociológiai tényezőkre is következtetni lehet belőle -, hogy az országos listát Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezeti ötvenezer regisztrált gazdálkodóval, majd Bács-Kiskun következik 38 500-zal, a harmadik helyen pedig Hajdú-Bihar áll csaknem 32 ezer gazdálkodóval. Minthogy közöttük élelmiszer-feldolgozók, kizárólag állattartók, raktár-, illetve magtártulajdonosok, és még méhészek is vannak, természetesen földalapú támogatási kérelmet kevesebben, mintegy 210 ezren nyújtottak be, 4,8 millió hektárra. Úgy tűnik tehát, hogy - a most folyó adategyeztetések során a "túligényléseket" kiszűrve - az uniós nyilvántartásban szereplő 4 millió 355 ezer hektártól nem lesz lényeges eltérés, s ezáltal az egységnyi támogatási összeget sem kell arányosan visszaosztani.
{p}
Az MVH által végzett ellenőrzések célja a jogosulatlan igénylések kiszűrése. Minden kérelmet kézbe vesznek, és formai, valamint tartalmi szempontból átvizsgálnak. Noha a kisebb-nagyobb hibák meglehetősen gyakoriak, Szőke Miklós szerint csupán a kérelmek tizedénél kell hiánypótlásra felszólítani az érintetteket, ami - figyelembe véve, hogy kezdők vagyunk - nem is olyan rossz arány, jegyezte meg bizakodva az elnök. Az adminisztratív módszer mellett a gazdák öt százalékára vonatkozóan kötelező elvégezni a fizikai ellenőrzést, méghozzá kétféle módon: távérzékeléssel és helyszíni szemle segítségével. Az ország hét körzetében összesen 8500 gazdát távérzékelésen alapuló módszerrel, a Földmérési és Távérzékelési Intézet közreműködésével ellenőriznek. A parcellák méretét és a művelés állapotát vetik egybe a kérelemben szereplő adatokkal. Egy kockázatelemző program választja ki azt a 3500 helyszínt, amelyen személyesen is szemlét tartanak a hivatal munkatársai. Lemérik a parcellákat, azonosítják a növényeket, mintákat vesznek. A terepmunkáknak eddig körülbelül a felét végezték el.
Vajon végeznek-e október közepéig? A kérdés azért indokolt, mert korábban lehet kezdeni a brüsszeli pénzösszegek kifizetését, ám csak az olyan területeken, amelyeken megtörténtek a szükséges ellenőrzések. "Ezek a menet közben keletkező gyilkos határidők" - reagál a felvetésre Szőke Miklós. Az MVH mindenesetre iparkodik. Jogszabály-módosítást kezdeményezett, hogy ne kelljen a gazdáknak külön bemutatniuk az "lejárt köztartozásai nincsenek" tartalmú, időrabló és pénzigényes igazolást. Van rá esély, hogy az ellenőrzéseken hibátlannak talált kérelmek után járó brüsszeli és hazai támogatási pénzösszegekhez az ősszel, de legkésőbb a télen, automatikusan, külön kérvény nélkül hozzájuthatnak a gazdák - nyilatkozta a Szabad Földnek az MVH elnöke.

Vélemények az első vonalból
Bokodi Sándor, Mány:
- A tavaszi gazdatüntetések után a földjeim és húshasznú teheneim után kapott támogatási előleg kisegített a bajból. Tartozásom ellenében már kitűzték az árverést egy kilenchektáros táblámra. Az adósságot kifizettem, a föld maradt. Nagyon várom az agrár-környezetvédelmi program meghirdetését.
Flaisz Ferenc, Kecel:
- Örülnöm kellene, mégis vegyesek az érzelmeim. A gyümölcs, a szőlő ára fele a tavalyinak, a bőség zavarával küzdünk mindenből. Meg kell szokni az unióban az utólagosan fizetett támogatásokat és a késői gabonaintervenciót.
Kiss Ferenc, Gelej: - Az intézményrendszer lassú, de a pénz kiszámítható, a tételek nem függnek a hazai politikai viszonyoktól. Brüsszeltől a kelleténél jobban félnek a hivatalok, pedig aki nem mer vízbe menni, az halat sem fog. A nemzeti agrár-környezetvédelmi program késik, pedig a mi gazdaságunknak évente százmilliós bevételt hozna.
Pesti Gyula, Jászberény:
- Kevesebb bürokráciával, gyorsabban, pörgősebben kellene intézni az ügyeket. Tavaly novemberben adtunk be egy SAPARD-pályázatot, s jó, ha az idén decemberben pénzt látunk belőle. Erdősíteni szeretnénk 250 hektár silány földet, még nem ismerjük a feltételeket, a rendeletet. A hízómarha-vágási prémiumkérelmeket folyamatosan adjuk be, s várjuk a pénzt.