Zárolták a mérgezett fűszerpaprikát

Tavaly a szokásosnál kevesebb fűszerpaprikát takarítottunk be, ezért külföldről pótoljuk a hiányzó mennyiséget. Így érkezhetett Magyarországra egészségkárosító penészgombát tartalmazó brazil és spanyol szállítmány, amely szerencsére nem került forgalomba. Az importálókat jogszabály kötelezi arra, hogy valamennyi nem uniós országból származó tételt bevizsgáltassák a szakhatósággal. A rutinellenőrzés során így bukkantak a két, külföldről érkezett, mérgezett szállítmányra.
Lehotay Árpád, a Bács-Kiskun Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgató-helyettese elmondta, hogy a máj-, illetve vesekárosodást okozó, fokozottan rákkeltő penészgombatoxinokat ilyen nagy arányban még nem találták import fűszerpaprikában. A Spanyolországból érkezett szállítmányban az aflatoxinok mennyisége ötszöröse, a brazil paprikában pedig az ochlatoxinok értéke több mint tízszerese volt a megengedettnek. Ezek a toxinfajták csak a hazainál melegebb és nedvesebb éghajlati viszonyok között fejlődnek ki. Mivel nálunk nem honosak ilyen gombafajták, a magyar fűszerpaprikával nem állhat fenn a mérgezés veszélye.
Hungarikumként számon tartott, kitűnő minőségű paprikánknak híre van a világban. Miért van hát szükségünk az import őrleményre? Katona Antal, a Magyar Fűszerpaprika Terméktanács titkára elmondta, hogy a tavalyi szárazság miatt a szokásos 50-55 ezer tonna nyers paprika helyett csupán 25 ezer tonna termett, ebből azonban csak négyezer tonna őrleményt készíthettek a paprikamalmok. Ha nem akarták elveszíteni a vevőiket, a hiányzó mennyiséget kénytelenek voltak külföldről behozni. A forgalmazók Brazíliából, Dél-Afrikából és Spanyolországból vásárolják a magyarnál jóval gyengébb minőségű őrleményt. A megváltozott vámtételek is megkönnyítik a dolgot, hiszen az uniós csatlakozásig 42,5 százalékos vám védte a belpiacot, május 1-je óta azonban vámmentes az uniós paprika behozatala, és a harmadik országból érkező tételek esetében is csupán ötszázalékos a vámteher. A dél-amerikai és afrikai országokból származó őrlemény ráadásul a magyarnál 10-30 százalékkal olcsóbban szerezhető be.
{p}
Mivel a paprikatermesztés erősen kézimunka-igényes, csak azok a termelők tudnak megmaradni a piacon, amelyek olcsó munkaerőt alkalmaznak. A terméktanács titkára emlékeztetett rá, hogy Spanyolország uniós csatlakozása után harmadára esett vissza az ország paprikatermelése. Erre úgy reagáltak, hogy már jó ideje Marokkóban termeltetnek.
A hazai terméskilátások alapján jövőre nem kényszerülünk paprikaimportra, mert az idén várhatóan ötvenezer tonna körüli nyers paprikát takarítanak be a termelők, tudtuk meg a szakembertől. Ekkora mennyiségből a tavalyinak körülbelül a duplája, nyolc-kilencezer tonna őrlemény készül majd. Csaknem negyven százaléka a hazai fogyasztókhoz kerül, úgy ötezer tonnányi pedig az európai piacokon talál vevőre. A világpiacon jelenleg kilónként három euróért értékesíthető a fűszerpaprika.
Az a bevett gyakorlat, hogy a külországi piacokra eladott paprikaőrlemény 98 százalékát ömlesztve exportáljuk, és az ottani fűszer-nagykereskedők csomagolják az árut. Más uniós országokban azonban akkor is magyar termékként adják el a fűszerpaprikát, ha annak ténylegesen csak harminc százaléka származik hazánkból. Azt még nem tudni, hogyan reagál a piac a magyar paprikaügyre. Mindenesetre a fogyasztók továbbra is hagyatkozhatnak a hazai egészségügyi szervek éberségére: a szokásos rendszeres, azaz rutinellenőrzés során szűrték ki a mostani mérgezett szállítmányokat. Mellettük szól az a tény is, hogy a magyar paprikával még soha nem volt toxingond.
Katona Antal utalt rá, hogy a terméktanács által kifejlesztett, internetalapú nyomon követési rendszer is segíti majd a magyar paprika piacainak megőrzését. A termék teljes előélete ugyanis biztosíték a kiváló minőségre.
A fogyasztónak megnyugtató az is, hogy a szegedi fűszerpaprika-őrleményre uniós eredetvédettséget szeretne kapni a Szegedi Paprika Rt. Huszka Tibor üzletágvezetőtől megtudtuk, hogy a brüsszeli elismertetési folyamat eredménye őszre várható, amikor is reményeik szerint feltehetik az uniós védjegyet a szegedi tájkörzetben (ötven-hatvan településen) termett fűszerpaprikából készült őrleményre. A termékre korábban már megszerezték a földrajzi eredet árujelző védjegyét, a termékleírásban meghatározták a tájkörzet határait, ezért másutt termelt fűszerpaprika nem lehet a szegedi őrlemény alapanyaga. Előírták a technológiát is: kézi szedés, kíméletes szárítás és köves őrlés.