Mozdul a gabonapiac az intervencióra

A tartalékok felélése után sokaknak főfájást okozott, hogy vetni kellene, de nincs miből. Hogyan tovább? Kilátástalannak tűnő helyzetükben nem maradnak magukra a gazdák, hiszen különféle banki hitelkonstrukciók segítik őket abban, hogy kilábalhassanak a pénztelenségből.
Részt vesz a hazai mezőgazdaság finanszírozásában a Budapest Bank is. A hitelintézet agrárszakértője, Szabó János a mezőgazdaságban teremtette meg szakmai hírnevét. Több évtizedes tapasztalattal a háta mögött nemcsak hogy otthon van a gazdálkodásban, a számok nyelvén is figyelemmel kíséri a változásokat a munkája révén. A szakember szerint a bankoknak elemi érdekük, hogy rálátásuk legyen a mezőgazdaságban zajló változásokra és folyamatokra. Elmondta, hogy ügyfélkörükbe tartoznak olyan cégek is, amelyek termelési és hatékonysági mutatóik alapján a legjobbak közé sorolhatók, és számos kiállításon az elsők között szerepelnek. Példaként említette a Gorzsai Rt.-t, a Solum Rt.-t, az Agrobisnis Kft.-t, a baki Agrocentrum Kft.-t, a nagyrédei Szőlőskert Rt.-t és a KITE Rt.-t.
A szakember szerint a tények magukért beszélnek, hiszen a tavalyi aszály enyhítésére nyújtott támogatások és hitelek, a kedvezőtlen térségben gazdálkodóknak adható kedvezményes hitelek, a versenyképességet javító Agrár Európa Csatlakozási Hitelprogram pénzügyileg nagyon jól tetten érhető. Ezekből a forrásokból a bankon keresztül csaknem 16 milliárd forint jutott el a gazdálkodó szervezetekhez. Az összesített adatok azt igazolják, hogy a mezőgazdasági üzemek pozíciója 2004. május 1-jén hozzávetőleg százötvenmilliárd forinttal jobb volt, mint egy évvel korábban.
Az ennek ellenére tapasztalható általános pénztelenség legfőképp a megtermelt gabonatárolási és -értékesítési nehézségeiből fakad. A gabonakereskedők a régi gyakorlatot igyekeznek alkalmazni, és a végtelenségig kivárnak abban bízva, hogy olcsón tudnak búzát, kukoricát venni. A tétovázás egyik okát abban látja a szakember, hogy lassan indult meg az exportunk, amelynek ártott a támogatások jelentős beszűkülése. Ráadásul a környező országokban is a szokásosnál jobb lett a termés, ezért egyelőre nem keresi a piac a magyar árut. Ennek pedig az a következménye, hogy a búza elfoglalja a kukorica helyét a tárolóban. A termelők és a bankosok is arra számítanak, hogy az intervenciós felvásárlás megmozdítja az itthoni gabonapiacot.
A betakarítás befejezéséhez, a vetés előkészítéséhez, a vetőmag beszerzéséhez és a műtrágyázáshoz azonban pénz, a legtöbb gazdaságban hitel kell. A bank három hitelprogramot kínál, mindháromban a magtárban levő termény a fedezet. Az egyik megoldás az lehet, hogy a gazda a kedvezőbb ár eléréséért közraktárba helyezi a búzáját, amihez a tőzsdei ár 85 százalékáig hitelt nyújtanak. Ha nem sikerül az értékesítés, lehetővé teszik, hogy a gabonát intervencióba felajánlhassa a gazda. A másik megoldás: a gazdálkodó él az intervenció adta lehetőséggel. Ebben az esetben már a betakarítást követően közraktárba helyezi a terményét, és közli az intervenciós szándékát. Megfelelő minőség esetén az intervenciós árat megközelítő összegű hitelhez juthat a termelő, amelynek fedezete az intervenciós vételár. A harmadik megoldás szerint a pénz megérkezéséig meghitelezik a gazdának az intervencióba átadott búza és kukorica után járó összeget.

Bankszámla kell az agrártámogatáshoz
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) október második felében megkezdte az uniós területalapú támogatások kifizetését. Az MVH ismét felhívja a gazdálkodók figyelmét: ha valakinek még nincs bankszámlája, illetve nem jelentette be a bankszámlaszámát, mielőbb tegye meg. Fontos tudni, hogy a kormányrendelet értelmében mindenki a saját bankszámlaszámát köteles bejelenteni, illetve a támogatásokat az ügyfélregiszterben szereplő bankszámlaszámra utalja át a hivatal. Ha valaki elmulasztotta a bejelentési kötelezettségét, pótolhatja, valamint kijavíthatja a lakóhely vagy a telephely szerint illetékes MVH-kirendeltségen. Bármelyik bankban vagy takarékszövetkezetben lehet számlát nyitni.