Olcsó cukor a Balkánról is?

Azzal a várakozással lépett be Magyarország az európai uniós cukorrendtartásba, hogy az ágazat jövedelmezősége javulni fog, és biztos piaca lesz a magyar cukoriparnak - állapította meg Koczka Zoltán, a Cukoripari Egyesülés igazgatója. Az uniós kvótarendszer garantálja ezt, amely ugyanakkor automatikusan áremelést hozott az uniós árnál olcsóbb terméket előállító magyar cukoripar számára. A kvótarendszer mellett a másik piacműködtető kulcselem az árszabályozás, amely garantált árat biztosít a cukoripar számára az úgynevezett intervenciós ár formájában. Ennek nagysága durván 160 forint kilónként, ami aztán az áfa mellett az egyéb költségekkel és árréssel növelve 220 forint körüli fogyasztói árrá alakul az üzletekben.
Az év elején tehát annak rendje-módja szerint már szerződést is kötöttek a gyárak a termelőkkel a nagyjából hárommillió tonna cukorrépa átvételére. Az igazgató szerint az egész cukoripart kedvezően érinti, hogy az idén a termés bőségesebb lesz. Ezért nagy valószínűséggel a kvóta fölötti mennyiségben is sikerül majd cukrot termelni, még ha a többletért már jóval kevesebbet is kapnak a répatermesztők. Ugyanakkor nem mellékes, hogy az Európai Unió előírása alapján a répa garantált ára harminc százalékkal nőtt az idén.
A mostani cukorpiaci helyzet tehát akár nyugodtnak is nevezhető, ha nem érik időközben nem várt meglepetések a gyártókat. Az egyik, már-már tragikus üzleti következményekkel járó esemény a román cukor-magánimport felfutása volt. Egyfajta joghézagot használtak ki az élelmesebbek három hónapon keresztül, és amíg lehetett, "turistáink" éltek a megengedett 175 eurós (alkalmanként több mint negyvenezer forintos) vámmentes "magánimport" nyújtotta lehetőséggel. A legálisan, a turistaforgalomban behozott filléres cigaretta és a benzin mellett így lett a cukor a harmadik kurrens turistatermék a keleti határon. Májustól havonta már nyolc-tízezer tonna kristálycukor érkezett ezen a módon az országba, miközben tavaly egész évben ötvenezer tonna külföldi cukor behozatalát regisztrálták. Ez a mennyiség három hónap alatt 3,6-4,5 milliárd forintos áfaveszteséget okozott a költségvetésnek, de a pénzügyi tárca adatai szerint még ennél is jelentősebb az a kár, amit a belföldi kereskedelmi cukorrendelések ritkulása vagy elmaradása okozott. Nem volt tehát ok nélküli, hogy Draskovics Tibor pénzügyminiszter arra kérte Brüsszelt, szigorítsanak a cukorszabályozáson. Korábban a magánforgalomban ötven kilogramm cukrot lehetett behozni vámmentesen, ám a VPOP saját hatáskörben augusztustól (az illegális cukorimport visszaszorítása érdekében) fejenként húsz kilogrammban maximálta az éves behozható cukormennyiséget - ami utazásonként legfeljebb öt kilogrammal egyenlő. Hogy ezt a mennyiséget ne lehessen könnyen túllépni, azóta a vámhatóságok mindenkitől, aki öt kilónál több cukorral tér haza valamelyik unión kívüli országból, vámáru-nyilatkozat kitöltését kérik.
{p}
Arra Koczka Zoltán is rámutatott, hogy elvileg már korábban, az unió tagországaiban is bekövetkezhetett volna a magyarhoz hasonló cukormizéria, csakhogy a Romániához legközelebb eső tagország, Ausztria lakóinak életszínvonala volt annyira magas, hogy ne érje meg az embereknek három-négyszáz kilométert utazni néhány kiló olcsó kristálycukorért. Sajnos Magyarország szegény keleti megyéiben korántsem ez a helyzet.
A Balkánról származó cukorbehozatal újabb veszedelem lehet a magyar piac számára. Az Európai Unió 2000-ben politikai okokból kötött megállapodása alapján ugyanis a nyugat-balkáni országok vámmentesen és korlátlan mennyiségben exportálhatják többlettermelésüket az unió országaiba. Ez a mennyiség az elmúlt esztendőkben évi 150-200 ezer tonnát tett ki, ami a szállítási távolság miatt nem sok vizet zavart a 17 millió tonnás összeurópai cukorpiacon. Ellenben most félő, hogy mivel közel vagyunk a Balkánhoz, ennek a cukornak a nagy része nálunk jelenhet meg. Már néhányszor tízezer tonna vámmentes olcsó cukor felbukkanása is súlyos következménnyel járhat. Magyar szakértők komolyan tartanak attól, hogy hazánk az olcsó balkáni cukor végleges célpiacává alakulhat.
Nagy kérdés, hogy a közeljövőben miként alakul a szerbiai kivitel, és a magyar élelmiszergyártók piaci helyzete mennyire teszi lehetővé az európai árak megfizetését. Amit sokan drágállnak, ugyanakkor jó hír, hogy 2005-2006-ban várhatóan megindul a cukorrendtartás reformja. Fischler brüsszeli főbiztos reformtervezetét most elemzik a szakértők. Az elképzelések szerint három év alatt jelentősen csökkentenék a kristálycukor-termelési kvótákat és a kristálycukor árát is az unióban. Vagyis a jelenlegi 632 eurós intervenciós árról 426 eurós szintre mérséklődnének az árak, két lépcsőben. Ha másért nem, emiatt fokozottak a várakozások idehaza, hiszen májusban az alacsony hazai árak azonnal az uniós szintre ugrottak, ugyanakkor pár hónap múltán még a korábbinál is alacsonyabb ára lehet a cukornak.