Az agrár-környezetgazdálkodás és vidékfejlesztés európai és hazai helyzete

EU-csatlakozásunk a gazdák szempontjából csak akkor lehet sikeres, ha igénybe tudják venni a helyzetüknek leginkább megfelelő uniós támogatási formákat, képesek lesznek ezek legmegfelelőbb összetételét kialakítani. Ehhez gyorsan és alaposan meg kell ismerniük az európai rendszert.

1. Az átalakuló európai agrár- és vidéktámogatási rendszer
Az EU-ban az agrártámogatásoknak ma két, eltérő jellegű csoportja létezik: a régi típusú, mennyiségekhez (kvótákhoz) kötött, ún. 1. pilléres támogatások, illetve az új típusú, gazdálkodási rendszerekhez és területekhez kötött vidékfejlesztési (ökoszociális) vagy 2. pilléres kifizetések.
Az első csoportba tartozó - a termeléshez, a mennyiségekhez kötött, 1. pilléres - támogatások három alapvető formája alakult ki.
a) Az első a közvetlen kifizetések, melyeket meghatározott termésszintig és adott területnagyságig finanszíroz az EU, túlnyomó többségében az ún. GOFR (gabona, olaj, fehérje és rost) növények termesztése esetében. Ez a kvótákhoz kötött támogatás ma a gabonaféléknél pl. 63 euró/t. Magyarország esetében 4,73 t/ha termésszintig fizeti ezt az összeget az EU, így ez a támogatás hektáronként 63 x 4,73 ? 300 euró (kb. 70 eFt/ha). 2004-ben ennek legfeljebb 55%-át kaphatják meg a magyar gazdák, ami mintegy 40 eFt/ha kifizetést jelenthet e növények termesztése esetén. Ebből 25%-ot az EU keretek biztosítanak, 30%-ot pedig nemzeti forrásból fizethetünk a gazdáknak. Ez a közvetlen kifizetési összeg 2010-re éri el a 100%-ot, vagyis a 70 eFt/ha értéket (ha addig a 100% nem csökken!).
b) A másik támogatási forma az intervenciós állami felvásárlás. Ezzel az állam illetve az EU garantál egy minimális felvásárlási árat, amelyen - ha ez alá csökkennének a piaci árak - felvásárolja a gazdáktól a termésfelesleget. Ez az árszint gabonaneműeknél, 2004-ben várhatóan 25 eFt/t körül alakulhat. Ehhez bizonyos minőségi követelményeknek is meg kell felelni, és - a magyar belső szabályozás szerint - a felajánlott mennyiségnek a 80 t-t meg kell haladnia. Közepes termésátlagot (búzánál pl. 4 t/ha-t) feltételezve ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy legalább 20 ha azonos fajtával bevetett területtel kell rendelkezni.
c) A harmadik támogatási forma az exporttámogatások köre. Ezek olyan termékekre - az exportálóknak - nyújtható támogatások, amelyekre az adott évben a piaci helyzettől függően eseti jelleggel hirdet meg szubvenciót az EU.
{p}
Az erősödő új elemek a gazdálkodási rendszerekhez és területekhez kötött, ún. 2. pilléres vagy vidékfejlesztési támogatások nemcsak a GOFR-növények, hanem különböző ágazatok és eltérő adottságú területek támogatására is felhasználhatók. Ezek közül a gazdák számára a legjelentősebb jövedelemforrást az alábbi négy kifizetési forma jelenti.
a) Az agrár-környezetgazdálkodási programokban meghirdetett gazdálkodási rendszerekhez (ökológiai/bio/gazdálkodás, gyepre alapozott legeltetéses állattartás, érzékeny természeti területek gazdálkodási rendszerei, vizes élőhelyek, tó, nádas, ártér külterjes mezőgazdasági hasznosítása, tájgazdálkodás, integrált növénytermesztés, stb.) kötődő földalapú, normatív támogatások távlatilag is a legnagyobb hektáronkénti kifizetéseket biztosítják azoknak a gazdáknak, akik vállalják az adott rendszerek gazdálkodási előírásainak betartását. Értékük felső határa ma az EU-ban célprogramtól függően 450-900 euró/ha/év, azaz mintegy 110-220 eFt/ha/év.
b) Az ún. kedvezőtlen adottságú térségek normatív, földalapú támogatása a gyenge termőhelyi adottságú, a hegy és dombvidéki lejtős illetve a környezet- és/vagy természetvédelmi korlátozások alá eső területek valamint a demográfiai és/vagy foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű térségek gazdálkodóinak jövedelemkiegészítését szolgálja. E kifizetések felső határa ma az EU-ban 200 euró/ha/év, azaz mintegy 50 eFt/ha/év.
c) Az ún. félig-önellátó gazdaságok egyszerűsített, normatív támogatásának összege 2004-ben 1000 euró/gazdaság lesz. Ez a 10 hektár alatti területű gazdaságok célzott támogatási formája lehet, hiszen birtoknagyságtól függetlenül és egyszerű eljárással juthatnak ennek révén mintegy 250 eFt/gazdaság/év kifizetéshez.
d) Végül a termelői csoportok létrehozásához nyújtott vidékfejlesztési típusú támogatás a csoport termelési értékétől függően 50-100 ezer euró/csoport/év, és a megalakulását követő 5 évben folyósítható. Ez az eszköz egyúttal jelzi az európai agrárpolitika azon stratégiai elképzelését, hogy kis mozaikokból - családi gazdaságokból - építkezve, de azok piaci versenyképességét társulásukkal megteremtve kívánja az egyéni gazdálkodás és tulajdonosi szemlélet, valamint a méretökonómia előnyeit egyesíteni.
A felsorolt támogatási formák a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) keretében már Magyarországon is pályázhatók. Az agrár-környezetgazdálkodási rendszerek földalapú támogatására rendelkezésre álló forráskeretek 2004-ben meghaladják a 19 milliárd Ft-ot, a tárca deklarálta, hogy az ehhez szükséges 3,8 milliárd Ft nemzeti forrást a költségvetésben biztosítja, és e forráskereteket 2006-ra 29 milliárd forint fölé emeli. Ezek várhatóan az EU-ban is növekvő, tartós és legelőnyösebb támogatási formává válnak.
{p}
2. A hazai előzmények
E 2. pilléres, vidékfejlesztési támogatási rendszer magyarországi bevezetését készítették elő olyan előcsatlakozási programok, mint a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) és a SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development = Előcsatlakozási program a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésére) program. Míg az NAKP az agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási rendszerek kidolgozásának és kísérleti indításának, addig a SAPARD alapvetően a rendelet strukturális, beruházási, szerkezeti jellegű intézkedései bevezetésének kereteit teremtette meg.
A 2004. április 30-án lejárt SAPARD programhoz több mint 8 000 pályázatot nyújtottak be az elmúlt másfél évben. A rendelkezésre álló forrás 52 milliárd Ft, az igényelt támogatási összeg meghaladja a 400 milliárd Ft-ot. A pályázatokat elsősorban beruházás-támogatásra, infrastruktúrafejlesztésre, falufejlesztésre, kisebb részt feldolgozási és marketing tevékenységre nyújtották be. A szerződéskötések - EU által jóváhagyott - határideje 2004. augusztus 31-e volt.
Az NAKP-t a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekről szóló 2253/1999. sz. kormányhatározat rendelte indítani 2000. január 1-jén, ám végül csak 2002-ben indult. A költségvetés az agrártámogatások között 2002-ben 2,5, 2003-ban 4,5 milliárd Ft-ot különített el e támogatási, kifizetési rendszer indítására. A hat támogatott gazdálkodási rendszerre 2002-ben 5 321 db, 2003-ban pedig 7 529 db pályázat érkezett 272 ezer, illetve 301 ezer ha területre. A pályázott támogatási összeg 4,5 milliárd Ft, illetve 5,5 milliárd Ft volt. A rendelkezésre álló összeg csak az igények mintegy 60 %-os kielégítését tette lehetővé, így 2002-ben 2691 pályázat összesen 153 ezer ha területtel, majd 2003-ban 5114 pályázat összesen 235 ezer ha területtel került be a programba.
A programban résztvevő gazdáknak kifizetett összeg 2002-ben 2,1 milliárd Ft, majd 2003-ban 4,1 milliárd Ft volt, 13 700 Ft/ha majd 17 450 Ft/ha átlagos értékkel. A kifizetési összeg - programtól függően - 10-50 eFt/ha között változott. A területi arányok alapján a legnagyobb érdeklődés sorrendben
- a gyephasznosítási célprogram (38%),
- az ökológiai gazdálkodási célprogram (25%) és
- az ÉTT (Érzékeny Természeti Területek) célprogram (17%)
iránt mutatkozott, a vizes élőhelyek, az alapprogram illetve az integrált gazdálkodási célprogram részesedési aránya a teljes programterületből összesen 20% (sorrendben 7,2, 6,6 illetve 6,2%) volt.
{p}
3. A vidékfejlesztés magyar kerettervei
Magyarország előcsatlakozási vidékfejlesztési programjai - az NAKP és a SAPARD - 2004. május 1-jével, az EU-csatlakozással véget értek. A tagországokra vonatkozó vidékfejlesztési kerettervek egységes rendszerbe foglalják, és továbbviszik, kibővítik az előcsatlakozási vidékfejlesztési terveket. Ezek - a Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT-hez) illeszkedő - tervek: a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) és az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP). Pénzügyi kereteiket, az európai források évenkénti megoszlását a 2004-2006-os időszakra az 1. ábra szemlélteti.



1. ábra: Magyarország számára előirányzott európai agrár- és
vidékfejlesztési források évenkénti és jogcímek szerinti megoszlása
(2004-2006) (millió euró)

A vidékfejlesztési programok mentén 1 Ft nemzeti forrással 3 Ft (AVOP) illetve 4 Ft (NVT) európai forrást tudunk megmozdítani és megszerezni a magyar agrárium és vidék számára.
Az AVOP intézkedéseinek célja az NVT-ben megfogalmazott, támogatott gazdálkodási rendszerekhez kapcsolódó mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás feltételeinek megteremtése, versenyképességének javítása valamint a vidék felzárkóztatásának elősegítése. A program négy prioritást fogalmaz meg.
{p}
 Támogatott intézkedései az alábbiak:
1. prioritás: a versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban:
- a mezőgazdasági beruházások támogatása,
- fiatal gazdálkodók pályakezdési támogatása,
- erdőgazdálkodás korszerűsítése,
- szakmai továbbképzés és átképzés támogatása,
- a halászat modernizálása;
2. prioritás: az élelmiszer-feldolgozás modernizálása:
- mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése;
3. prioritás: vidéki térségek fejlesztése:
- a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése,
- mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése,
- alapvető szolgáltatások a vidéki vállalkozók és lakosság számára,
- falufejlesztés és -felújítás,
- közösségi kezdeményezésű programok (LEADER+) támogatása;
4. prioritás: technikai segítségnyújtás:
- technikai segítségnyújtás.
Az NVT egységes keretbe foglalja a vidékfejlesztési intézkedések hazai végrehajtását. Intézkedései első sorban a gazdálkodás folyó támogatását biztosítják, és részben a környezeti kihívásokra adnak válasz (agrár-környezetgazdálkodási rendszerek, kedvezőtlen adottságú térségek támogatása, EU-követelményeknek való megfelelés elősegítése, mezőgazdasági területek erdősítése), illetve segítenek az átalakulás okozta gazdasági és társadalmi nehézségek enyhítésében (termelői csoportok létrehozásának támogatása, félig önellátó gazdaságok támogatása, korai nyugdíjazás). Támogatott intézkedései a következők:
Agrár-környezetgazdálkodás:
a) agrár-környezetgazdálkodási alapprogram,
b) integrált növénytermesztési célprogram,
c) ökológiai gazdálkodási célprogram,
d) Érzékeny Természeti Területek programja,
e) kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási támogatások.
Kedvezőtlen adottságú és környezetvédelmi korlátozások alá eső területek támogatása.
Az EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése.
Mezőgazdasági területek erdősítése.
Korai nyugdíjazás.
Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása.
Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása.
Technikai segítségnyújtás.
Az NVT gazdálkodási rendszereire vonatkozó támogatási rendeletek és közlemények a www.nakp.hu weboldalon a "Kiadványok, publikációk" címszó alatt megtalálhatók. A korai nyugdíjazás támogatási jogcím csak 2006-ban kerül meghirdetésre. Az egyes jogcímekhez kapcsolódó támogatások 2004-ben november végéig voltak igényelhetők.
A források közel 80 %-a az első négy intézkedési terület finanszírozását szolgálja. Ezek közül is kiemelkedik az 1. intézkedési terület, az agrár-környezetgazdálkodási rendszerek föld alapú támogatásának forráskerete, amely az NAKP kibővített folytatását biztosítja.
{p}
4. Agrár-környezetgazdálkodás: az NVT alapvető intézkedési területe
Az NVT agrár-környezetgazdálkodási intézkedési területe célprogramok formájában olyan támogatható gazdálkodási rendszereket fogalmaz meg, amelyekhez a gazdák területükkel, gazdaságukkal önkéntes módon csatlakozhatnak, ha
- legalább 0,5-1 ha saját tulajdonú mezőgazdasági területük, vagy erre vonatkozó - legalább 5 éves - tartós földbérleti szerződésük van;
- elfogadják az adott gazdálkodási rendszer technológiai és egyéb előírásait, követelményeit;
- azokat saját gazdálkodásukba beépítik, és annak betartását a szerződés időtartamára vállalják, a teljesítés ellenőrzését pedig elfogadják;
- betartják a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" előírásait, és vezetik a kötelező nyilvántartásokat (gazdálkodási naplót);
- a vállalt gazdálkodási rendszerhez kapcsolódó képzési programban a szerződés időtartama alatt évente 1 alkalommal részt vesznek.
Az EU és a Magyar Állam ennek fejében a szerződés időtartamára vállalja, hogy ezért a gazdát minden hektár bevitt mezőgazdasági terület után a választott rendszertől függő normatív, hektáronkénti és az infláció mértékével valorizált (értékálló) évenkénti kifizetésben részesíti. A programban való részvétel:
- gazdaönrészt nem igényel;
- a kifizetés 80%-át az EU, 20%-át a nemzeti költségvetés biztosítja;
nem kell az egész gazdaságot egyszerre bevinni, sőt a különböző gazdaságrészek - az ökológiai gazdálkodás kivételével - különböző gazdálkodási rendszerekhez is csatlakoztathatók;
- nem komplikált pályázat benyújtásával, hanem gyakorlatilag speciális regisztrációs folyamattal indul, amelyben a gazda megadja
a) saját maga és gazdasága alapadatait;
b) azon területei adatait, amelyeket be kíván vinni az adott gazdálkodási rendszerbe;
c) az e területek tulajdoni vagy bérleti viszonyait igazoló dokumentumokat;
d) kinyilvánítja, hogy az adott rendszer szabályait, előírásait magára nézve kötelező érvénnyel elfogadja, és vállalja, hogy a képzési programban részt vesz.
- a képzési programban való részvétel költségeit a program fedezi, tehát a gazdának külön költséget az nem jelent.
Az ezévi pályázatok előzetes adatai szerint igen nagy az érdeklődés. Információink szerint több mint 27 ezer pályázat érkezett, és az igényelt összeg meghaladja a 30 milliárd Ft-ot.
Az NVT támogatott agrár-környezetgazdálkodási rendszereinek meghirdetése és a kérelmezés a tervek szerint mindig tavasszal, a támogatási határozatok kiadása mindig ősszel, és a kifizetések a vegetáció indulása előtt történnek. A támogatási év szeptember 1-jétől augusztus 31-éig terjed. A programban résztvevő gazdák a támogatás időtartamáig minden év elején, egyszerű kifizetési kérelem alapján egy összegben megkapják az adott évre vonatkozó hektáronkénti kifizetést.
Minden művelési ágban többféle rendszer is pályázható. A fő programcsoportok tervezett hektáronkénti kifizetéseit a tanulmányt záró 1. táblázat szemlélteti.
Az agrár-környezetgazdálkodási rendszerekhez kötődő kifizetések az 1. pilléres közvetlen (SAPS2) támogatással valamint a kedvezőtlen adottságú térség (LFA) támogatással is kombinálhatók, azaz összeadódnak. Ha például valaki rozsot termel ökológiai gazdálkodásban, vállal kiegészítő erózióvédelmi intézkedéseket és a területe gyenge termőhelyi adottságú, akkor az alábbi kifizetésekben részesülhet:
- közvetlen (SAPS) alaptámogatás: 18 eFt/ha;
- NVT: ökológiai gazdálkodás: 45 eFt/ha;
- NVT: kiegészítő erózióvédelem: 10 eFt/ha;
- NVT: kedvezőtlen termőhelyi adottság: 20 eFt/ha;
- összesen: 93 eFt/ha.
A példában szereplő gazda tehát az induló évben 93 eFt/ha kifizetésben részesülhet. Ennek NVT-ből származó (75 eFt/ha), inflációval növelt értékét minden év első 2 hónapjában kézhez kapja, ha a vállalt intézkedéseket a szerződés és annak mellékletét képező elfogadott üzemterv szerint betartja, és azt az ellenőrzések is igazolják. További részletes információk a http://www.nakp.hu valamint a http://www.mvh.gov.hu internetcímről nyerhetők, ahol az NVT végleges, teljes dokumentációja is megtalálható.
{p}
5. A szerző és elérhetőségei
Dr. Ángyán József egyetemi tanár, intézetigazgató
E-mail:
[email protected]
Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
2103 Gödöllő, Páter K. u. 1., 
Tel./fax: 06-28-415-383.
Internet:
http://www.ktg.gau.hu/uj/kutatas.html,
http://www.nakp.hu
{p}
1. táblázat: Az NVT támogatott agrár-környezetgazdálkodási rendszerei
és kifizetéseik (2004)

Célprogramok

Kifizetés (1 euró=255 HUF):  euró/ha     Ft/ha

A. Szántóterületek
A.1. Szántó alapprogram
a) szántóföldi növények: 98,04    25 000
b) zöldségfélék: 172,55    44 000
A.2. Tanyás gazdálkodás
a) szántóföldi növények: 145,10    37 000
b) zöldségfélék: 215,69    55 000
A.3. Méhlegelő program: 74,51    19 000
A.4. Integrált szántóföldi gazdálkodás
a) szántóföldi növények: 133,33    34 000
b) zöldségfélék: 223,53    57 000
A.5. Ökológiai gazdálkodás
a) szántóföldi növények-átállási: 176,47    45 000
b) szántóföldi növények-átállt: 125,49    32 000
c) zöldségfélék-átállási: 325,49    83 000
d) zöldségfélék-átállt: 200,00    51 000
A.6. Hosszútávú terület­pihentetés
a) 1. évben: 376,47    96 000
b) 2. évtől: 133,33    34 000
A.7. Ritka növényfajták termesztése
a) szántóföldi növények: 129,41    33 000
b) zöldségfélék: 231,37    59 000
A.8. Érzékeny Természeti Területek szántóföldi programjai:
192,16-266,66    49-68 ezer
B. Gyepterületek
B.1. Gyepgazdálkodási alapprogram
a) gyepes élőhelyek fenntartása: 58,82    15 000
b) szántóföldi területek gyepesítése: 290,20    74 000
B.2. Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram: 58,82    15 000
B.3. Érzékeny Természeti Területek
a) gyepes élőhelyek fenntartása: 98,04-129,41    25-33 ezer
b) szántóföldi területek gyepesítése: 194,12    75 000
C. Ültetvények
C.1. Integrált gyümölcs- és szőlőtermesztési célprogram:
388,24    99 000
C.2. Ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztési célprogram
a) átállás alatt: 396,08    101 000
b) átállás után: 278,43    71 000
C.3. Ritka szőlő- és/vagy gyümölcsfajták termesztése:
231,3    59 000
D. Vizes élőhelyek
D.1. Extenzív halgazdálkodás: 203,92    52 000
D.2. Vizes élőhelyek létrehozása szántókon
a) 1. évben: 317,65    81 000
b) 2. évtől1: 33,33    34 000
D.3. Ívóhelyek kialakítása: 117,65    30 000
D.4. Zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása: 101,96    26 000
D.5. Nádgazdálkodás: 86,27    22 000
E. Állattartási intézkedések
E.1. Őshonos állatfajták tartása (Ft/egyed)
a) magyar szürke szarvasmarha: 113,73    29 000
b) lovak: 119,80    30 550
c) mangalica sertés: 78,43    20 000
d) juhok: 20,59    5 250
e) baromfi: 0,33-1,53    85-390
E.2. Ökológiai állattartás (Ft/egyed)
a) szarvasmarha: 74,51    19 000
b) sertés: 58,82    15 000
c) juh, kecske: 18,82    4 800
d) baromfi: 0,26-1,04    65-265
F. Kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási intézkedések
F.1. Erózió elleni védelem
a) szántóföldön: 39,22-98,04    10-25 ezer
b) ültetvények: 39,22-231,37    10-59 ezer
F.2. Táblaszegélyek, füves mezsgyék létesítése szántókon
a) 1. évben: 462,75    118 000
b) 2. évtől: 39,22    10 000
F.3. Cserjeirtás gyepterületeken
a) 1. évben: 168,63    43 000
b) 2. évtől: 62,75    16 000