Felezték a zöldpénzt

A kormánykoalíción, sőt a nagyobbik kormányzó párton belül is komoly feszültséget okozott a kormány decemberi döntése, amely szerint a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv tavalyi keretéből 14,7 milliárdot átcsoportosíthat az agrártárca, elsősorban az uniós támogatásban nem részesülő sertés- és baromfitartás támogatására. A javaslatot az Európai Uniónak is jóvá kell hagynia, de a két évvel ezelőtti koppenhágai csatlakozási megállapodás lehetőséget ad e lépésre.
Az elképzelést már a beterjesztés előtt élesen bírálta több természetvédelmi szervezet (és természetesen az ellenzék), a kisebbik kormánypárt pedig azonnali koalíciós egyeztetést sürgetett az ügyben, ami azonban elmaradt. A döntést meghozó kormányülésen Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter végül hiába ellenezte a javaslatot, a döntés megszületett. Azóta több szervezet keményen követelte a rendelkezés visszavonását, s ugyanezt tette Jüttner Csaba, a szabad demokraták országgyűlési képviselője, sőt a szocialisták zöld munkacsoportjának vezetője, a parlamenti mezőgazdasági bizottság volt elnöke, Orosz Sándor is.
Áll a bál - de miért is?
Az említett átcsoportosítási összeg nagyobb része, nyolcmilliárd forint a környezetkímélő gazdálkodásra szánt pénzt (19 milliárdról van szó) csökkenti, és ezzel gyakorlatilag kihúzza a talajt a tavaly év végén épphogy beindult "zöld-gazdálkodási" pályázati forma alól. A vita a zöldszervezetek álláspontja szerint két támogatási filozófia harcát tükrözi. Az egyik a hagyományos - állításuk szerint életképtelen - állattartás piaci jellegű termelését segítené, a másik pedig az úgynevezett fenntartható gazdálkodás viszonyait jelöli meg. A zöldek álláspontja szerint ez utóbbira kell a magyar agráriumnak minél gyorsabban és minél nagyobb arányban átállnia, mert ez a gazdálkodási forma egyrészt kiemelt támogatásban részesül az uniós forrásokból - egy hazai szubvenciós forinthoz négy brüsszeli kapcsolódik -, másrészt azt a szemléletet testesíti meg, amely szerint a mezőgazdaság többet jelent egyszerű termelési folyamatnál: megőrzi a vidéki életformát és a környezet természetes állapotát is.
{p}
A szaktárca ezt nem is vitatja, de a nemzeti hírügynökséghez eljuttatott közleménye szerint "az új logikájú rendszerre tavaly még nem volt idejük felkészülni a gazdáknak, ezért az agrár-környezetgazdálkodásra szánt pénzek felhasználása kétségesnek látszott". Németh Imre miniszter lapunknak úgy fogalmazott: szó sincs arról, hogy hosszú távon lemondana a minisztérium a természetkímélő gazdálkodás támogatásáról. Az uniós támogatási rendszer tervezett változásai is ezt a lehetőséget helyezik előtérbe. Ám - érvelt a miniszter - a magyar agrárgazdaság jelenleg átmeneti állapotban működik, s a kormánynak a különböző támogatási célok között fontossági sorrendet is meg kell állapítania. Az uniós rendszerből kiszoruló sertés- és baromfitartók számára is segítséget kell nyújtani átmenetileg - arról nem is beszélve, hogy az átcsoportosított támogatások nagyobb része éppen a környezetkímélő technológiák, az élelmiszer-biztonsági, illetve állatjóléti beruházások beindítását célozza majd. A miniszter jelezte: e területen az alapvető fejlesztések határideje 2006 vége, s aki addig nem képes érdemi lépéseket tenni, az egészen egyszerűen csődbe kerül. Ebben pedig egyetlen kormány sem segédkezhet - mondta Németh Imre -, különösen azért, mert a most komoly nehézségekkel küzdő állattenyésztési szektorban a kis- és középvállalkozások tízezrei kerülhetnének kilátástalan helyzetbe, ha a kilábaláshoz nem kapnak valamilyen segítséget. Az állattartás megerősítése ezen túl azért is fontos, mert a tavalyi gabonatermesztési eredmények tükrében nyilvánvaló, hogy a hazai abrakfogyasztást növelni kell. Hosszú távon Magyarország képtelen lesz akkora felesleget kezelni, mint amekkorát 2004-ben a magtárakba hordtak a gazdák. A javaslat tehát lényegében a gabona-hús termelési egyensúly visszaállítását célozta. Hozzátette: a támogatásátcsoportosítási kérelem egyébként egyáltalán nem számít kirívónak, a tavaly csatlakozott tagországok csaknem mindegyike hasonló igénnyel lépett fel az európai közösség illetékes fórumainál.
Lapunknak a döntés előkészítésében részt vevő egyik magas beosztású szakember ugyanakkor azt is elismerte, hogy a szaktárca kényszerhelyzetben tett javaslatot az átcsoportosításra. "A könnyebb irányba léptünk" - fogalmazott, érzékeltetve, hogy a határozatot bírálóknak elvileg igazuk van, de az állattenyésztés piaci viszonyainak ismeretében jelenleg más megoldás nem kínálkozott a baromfi- és sertésszektor átmeneti megsegítésére.