Védjeggyel jobban megy

Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója szerint ezt az összefogást a piaci helyzet úgyszólván kikényszerítette a gazdálkodókból. Az utóbbi egy évben felgyorsult a külföldi (főleg spanyol, holland, lengyel) tojás behozatala, ami egyrészről alacsony árakat hoz, másrészről megnöveli a fertőzött termékek forgalmazásának kockázatát. A túlkínálat, a nyomott árak egész Európára jellemzőek.
Egy felmérés szerint a fogyasztók kétharmada a hazai tojást részesíti előnyben, 85 százalékuk anyagi áldozatot is hozna, ha biztosan tudná, hogy az élelmiszer nem fertőzött szalmonellával. A védjegyes tojás teljesen megbízható, fokozott állat-egészségügyi ellenőrzés mellett állítják elő. Az ötlet Angliából származik, ahol sikeresen működik ez a program: a vásárlók nyolcvan százaléka ott csakis védjegyes tojást vásárol, és így visszaszorították a - sok esetben szalmonellával fertőzött - spanyol tojások behozatalát.
A védjegy használata, az azzal járó állat-egészségügyi intézkedések, vakcinázások, laboratóriumi vizsgálatok százmillió forintos többletkiadást rónak a termelőkre. A fokozott higiéniára jellemző, hogy a tojótelepre be- és kilépő dolgozókat fertőtlenítik, és gyakrabban kell megjelenniük orvosi vizsgálatokon. A többletköltségek ellenére a termelők az induláskor nem akarják drágábban adni a magyar koronával jelölt tojást, hiszen az a céljuk, hogy előbb elfogadtassák, megszerettessék a fogyasztókkal. Hosszú távon természetesen drágábbnak kell lennie a teljesen biztonságos élelmiszernek.