Rendőrök a Zalahúsnál

Az ország egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező felszámolója, a Vectigalis Rt. vette kézbe a Zalahús Rt.-t. Varga Jenő elnök-igazgató helybeli, a "terepet" jól ismerő munkatársára, Péter Mártára alapozta a munkát. Április 5-étől jogerős a felszámolás. A dolgozók elmaradt bérének kifizetése volt az első lépés, amit a Zala Megyei Munkaügyi Központ közreműködésével a bérgarancia alapból valósítottak meg. Ezzel párhuzamosan megindult a leltározás, de idő kell ahhoz, hogy teljes képet kapjanak a cég állapotáról.
A részletek a rendőrséget is érdeklik: a zalaegerszegi rendőrkapitányság ügyészi megbízás alapján sikkasztás gyanúja miatt nyomozásba kezdett.
Január elején, amikor a termelést leállították, még közel hétszáz főt foglalkoztatott a Zalahús, ebből mára 78 maradt.
A felszámoló kedvezőnek tartja, hogy a Zalahús Rt. a Zalabaromfi Rt.-vel bérleti szerződést kötött, mert szüksége van kapacitásbővítésre. Száznegyven dolgozót át is vett, s várható még húsz-negyven alkalmazása. A múlt évben háromszázötven fő után a Zalahús munkahelymegőrző támogatást kapott, de közülük 111-en rendkívüli felmondással távoztak, ezért vissza kell fizetni az utánuk kapott támogatást.
A dolgozók helyzetének kezelése után az eszközök, a viszonylag kis készlet leltározása következik, és várhatóan egy év múlva értékesítik az üzemet. Cél az, hogy megmaradjon az élelmiszer-ipari profil, és helyben dolgozzanak az értékes eszközökkel, technológiával. Erre a felszámoló szerint reális esély van.
Sok a csalódott ember a Zalahús Rt. partneri körében, mert a céget tartósan nagy dicsfény vette körül, Farkas Imre fő részvényest, elnök-vezérigazgatót óriási tisztelet övezte. Most azt kérdezgetik: Zalaegerszeg díszpolgára hogyan tehette ezt az emberekkel?
Felszámoláskor a pénzek kifizetésénél a legvégére maradnak a beszállítók, akiknek általában alig jut valami. A napokban egy részük összegyűlt a megyeszékhelyen. Csak a jelen lévő tizennégy sertés- és szarvasmarhatartónak százmillió forinttal adós a cég, és jellemző, hogy egyetlen zalaegerszegi ügyvéd sem akadt, aki felvállalta volna képviseletüket. Pedig, mint a gősfai Méhes József gazda elmondta, feltett szándéka a csapatnak a jogi út, ezért budapesti ügyvéddel tárgyalnak, aki korábban már sikerrel képviselte a termelőket. Lapunknál is jelentkezett néhány termelő, például a Sandon élő Horváth János, aki félmillió forint értékben adott le hízó bikát, s eddig nem fizették ki. Méhes gazda keserűen mesélte, van olyan falubelije, aki, jóval túl a hetvenedik életévén, az utolsó tehenét adta le a zalaegerszegi üzemnek, és nagyon kellene az a 100-150 ezer forint a nyugdíja kiegészítéséhez. Szerinte megtévesztették a termelőket, mert általában elég késedelmesen jött a fizetség, míg az élő exportra vitt bikák árát rendezték. Így sokakban elaludt az éberség. Fel vannak háborodva a fuvarosok is, akik nem kapták meg több millió forintos szállítási díjukat.