Badarka, a vicces szekszárdi bor

- Ez az elismerés jól jött a pincészetnek, hiszen hatására akár ötven százalékkal is emelhetők a nevezett borok árai - mondta Kovács Tibor, a pincészet tulajdonosa. A szakember szerint az uniós csatlakozás felkészületlenül érte az ágazatot, óriási a bizonytalanság a piacon, amihez hozzájárult a tavalyi bő termés, a felvásárlási árak zuhanása. Még 23 forintért is lehetett szőlőt venni. Nemcsak a jó termés volt ennek az oka, hanem a bizonytalan piaci helyzet is. Mindennek következtében csak a szekszárdi borvidéken százhúsz hektár szőlőt vágtak ki az idén, a terület öt százalékát. A baj az, hogy nem telepítik újra szőlővel, hanem szántóföldként művelik majd.
A pincészetek azért bizonytalanodtak el, mert az uniós csatlakozás után a nagy áruházláncok sok magyar bort levettek a listájukról, hogy olcsó külföldi termékekkel helyettesítsék őket. Szerencsére a hazai fogyasztókat csak részben tudták megnyerni, mert akik megkedvelték a jó magyar borokat, azok, ha máshol is, de beszerzik a nekik tetszőt. Például a finom vörösborokat, köztük a kadarkát, amelyből a legnagyobb ültetvény éppen Szekszárdon található. A Szent Gaál Pincészet ebben is újított: a bort kierjedés után azonnal palackozzák, ízlésesen csomagolják, és Badarka néven forgalmazzák, a fogyasztók nagy örömére. Mindig valami újdonsággal kell előállni, hogy egy pincészet a piacon tudjon maradni és versenyképes legyen.
Ennek ellenére Kovács Tibor úgy véli, hogy a következő években a hazai borászok el fogják veszíteni a belső piac egyötödét - ami főleg a vörösborokat érinti -, mivel áraikkal kevésbé versenyképesek. A borász szerint az ágazat kormányzati intézkedések nélkül nem tud kilábalni a hullámvölgyből. A magyar borok népszerűsítésére marketingprogramot kellene kidolgozni, kiegészítve exportösztönzéssel és kedvezményes hitelekkel.