Hétlépésnyi mezőgazdaság

A miniszterelnök által kedden meghirdetett hét "lépés" agrárgazdaságunk legnagyobb gondokkal küzdő területeit érinti. "Egészséges egyensúlytalanságra van szükség" - ezt a meglepő kifejezést használta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, amikor a hazai állattartás és a gabonatermelés viszonyát elemezte Gyöngyösön, a Száz lépés programjának agrárügyeket érintő fejezetét ismertetve. Szavainak lényege: a kormány fokozni kívánja az állattenyésztők versenyképességét. Gyurcsány Ferenc szerint Magyarországon a jelenlegi ötven-ötven százalékos állattenyésztési és növénytermesztési arányhoz képest a kétharmad-egyharmad lenne az ideális, ami a gyakorlatban esetleg azt is jelentheti, hogy a pillanatnyilag sok gondot okozó gabona "bőrbe kötve" - vagyis állatokkal feletetve - hagyhatná el az országot.
Az állattenyésztők versenyképességének növelésére a kormány jövőre folytatja a sertés- és baromfitartás támogatását. A három és fél millió sertés után 1800 forint/darab, a 420 ezer tonna baromfi után 9,50 forint/kg támogatást ad. A támogatás fenntartása éppúgy kulcsfontosságú az állattartók számára, mint a saját takarmánytermő terület biztosítása, hiszen a csaknem kizárólag piaci alapon abrakot vásároló tenyésztő teljesen kiszolgáltatottjává vált a gabona eladójának. Megteremtik tehát a jogszabályi feltételeit az állattartók termőföldhöz jutásának, így mintegy százötven állattartótelep juthat a takarmánytermelést és a trágya elhelyezését szolgáló földterülethez. A helyzet rendezése több kormány adóssága: a hosszú távú, jogilag erősen védett területek biztosítására már a Horn-kormány is ígéretet tett, s az elképzelés szerepelt az Orbán-kabinet állami földalappal kapcsolatos elképzelései között is. A fentiek mellett még az idén kedvezményes hitelt biztosít az állattartóknak a takarmánykukorica megvásárlásához - ezt az úgynevezett "abrakhitelt" is évek óta szorgalmazzák az érintettek. Az állattenyésztők támogatást kapnak költségeik mérséklésére az állati hulladékok és vágóhídi melléktermékek ártalmatlanításához is.
A szántóföldi termelőket érintő fontos döntés, hogy a kormány - szintén hosszú évek vajúdása után - létrehozza a nemzeti agrárbiztosítási alapot, és új kárenyhítési rendszert dolgoz ki, amely a termelők és az állam közös, egyenlő mértékű kockázat- és tehervállalásán alapul. A biztosítási alapból olyan elemi - például aszály miatti - károkat térítenének meg, amelyeket üzleti alapon senki sem finanszíroz. A termelők szabadon csatlakozhatnak az alaphoz, de ha ezt nem teszik meg, nem részesülhetnek állami kárenyhítésben. A kormányfő elmondta, öt évvel meghosszabbítják a 2003. évi aszálykár enyhítésére felvett kedvezményes hitel visszafizetésének futamidejét, a kamattámogatás és az állami kezességvállalás változatlan biztosításával. A kormány ösztönzi a növénytermesztés korszerűsítését, támogatja az energetikai célú növénytermesztést, továbbá segíti a biomassza előállítását és elterjesztését.
{p}
A kisebb birtokokkal rendelkező idősebb gazdák számára jó hír, hogy meghirdetik a Földért életjáradék program negyedik ütemét, amely 2006-tól újabb hétezer koros gazda számára teszi lehetővé, hogy földjét átlag harminckétezer forintos életjáradékra váltsa. A program új eleme, hogy a természetvédelmi szabályozás alá vont földek is beválthatók. A kormány ősztől kedvezményes hitellel ösztönzi az életképes birtokméret kialakítását, valamint tartós földhasználatot biztosít a nemzeti földalapból az önkormányzatok számára közfeladataik ellátásához.
Nullakulcsos lesz 2006 január elsejétől a bor jövedéki adója.
Az is régi igény, hogy a magyar élelmiszer-termelés hatékonyabb importvédelemben részesüljön. Az unión belül ennek kizárólag minőség- és biztonsági ellenőrzési eszközei léteznek, ám a kormány szeretné elérni, hogy az országba ne kerüljön silány, a magyar élelmiszerekkel minőség és élelmiszer-biztonság tekintetében össze nem vethető külföldi termék, áru - ezt mindenki értse, ahogy akarja.
A kormány továbbra is támogatja a termelői szerveződések létrejöttét, egyben javítja működési feltételeiket. Az oktatási intézményekre támaszkodva létrehozzák a regionális szaktanácsadási tudásközpontokat. Ez a kétszintű hálózat egyetemek és főiskolák, valamint a középfokú oktatási intézmények és tangazdaságaik szintjén jönne létre.
Érdekes, hogy az utóbbi három kormányciklus utolsó harmadában rendre előkerült a szövetkezeti üzletrészek helyzete. A meghirdetett "hét lépés" egyikeként a Gyurcsány-kabinet is ez irányban hoz intézkedést: a kormányfő szerint az állam által korábban megvásárolt üzletrészeket vagyonkezelési konstrukció keretében átadják a mezőgazdasági szövetkezetek és tagjaik részére, illetve lehetővé teszi azok megvételét is. A felszámolt szövetkezetek üzletrészeseit a kormány kárpótolja.
Az idei intézkedésekre 3,2, jövőre 10,5 milliárdot fordít az agrártárca.

A hét tervezett agrárlépés
1. Létrejön a Nemzeti Agrárbiztosítási Alap.
2. Takarmány-termőföld, támogatás és "abrakhitel" az állattenyésztőknek.
3. Támogatás az energia-előállítási célú növénytermesztésnek, mentesség a mezőgazdasági termelőknek a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól.
4. Újraindul a Földért életjáradék program, hitelt lehet felvenni az ésszerű földbirtokméretek kialakításához.
5. Az élelmiszer-biztonság javítása, hatékonyabb importvédelem.
6. Szaktanácsadó tudásközpontok kialakítása.
7. Rendezik a szövetkezeti üzletrészek helyzetét (az állam kezében levő értékpapírokat vagyonkezelésre a szövetkezetek tagjainak adják át, a felszámolt szövetkezetek tagjai kárpótlást kapnak).