Marha nélkül a vágóhidak

Ezt állítják azok a hajdú-bihari vállalkozók (is), akik lapunkhoz küldött segélykérő levelükben ekként fogalmaznak: "A 2005. évi kiegészítő nemzeti támogatás igénybevételéről szóló 28/2005. (IV.01.) FVM-rendelet indokolatlanul olyan megszorításokat tartalmaz, amely a termelőket, valamint a kisvágóhidakat az esélyegyenlőség és a vállalkozások versenyszabadságának követelményeivel ellentétben kifejezetten hátrányos helyzetbe hozza" - olvasható egyebek mellett a küldeményben, melyhez a neve elhallgatását kérő, egyik hajdúsági kisvágóhíd-tulajdonos fűzött magyarázatot.
A kialakult helyzet mára több száz családot, több ezer embert érint Magyarországon. Az a termelő, aki a marháját kisvágóhídra viszi eladásra, nem juthat hozzá a 34 862 forintos támogatáshoz. Az áprilisi megszorító intézkedés kizárja azokat a gazdákat a támogatás igénybevételének lehetőségétől, akik nem rendelkeznek uniós ellenőrzési számmal, hiába felelnek meg egyébként mindenben a jogszabályi előírásoknak.
Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet közleménye szerint hazánkban tizenhárom vágóhíd birtokosa EU-számnak, és kizárólag az e mészárszékeken levágott marhák után vehető igénybe a támogatás - magyarázza el a hajdú-bihari vállalkozó. Az értelmetlen rendelet miatt sorstársaihoz hasonlóan hónapok óta nem tudja üzemeltetni vágóhídját. És ez nemcsak neki okoz tetemes anyagi veszteséget, hanem az üzem munka nélkül maradt alkalmazottainak is, a húsfeldolgozó cégeknek meg persze azoknak a jószágtartóknak, akiknek nincs pénzük a lakóhelyüktől több száz kilométerre lévő, az új rendeletben elfogadott vágóhídra szállítani marháikat.
{p}
A tizenhárom vágóhíd számára ugyanakkor olyan monopolhelyzetet teremtett a rendelet, ami alapvetően sérti az alkotmányos jogokat és a verseny szabadságához fűződő elveket - folytatja gondolatát a neve elhallgatását kérő adatközlő. Az ügyben érintettek, mondja el, nemrégiben a debreceni Farmer Expón a szakminiszterrel is megosztották problémájukat, s ő azt ígérte, június 15-ig utánanéz a különös rendeletnek. Beszélgetőtársam azonban hiába érdeklődött az FVM hivatalában a megadott határidő leteltével, választ továbbra sem kapott.
A kisvágóhíd-tulajdonosok tanácstalanok és elkeseredettek. Többen közülük tetemes anyagi ráfordítással korszerűsítették vágóüzemeiket az elmúlt másfél-két évben, csak azért, hogy megfeleljenek az uniós követelményeknek. Amikorra pedig a kötelezettségnek eleget tettek, kártyavárként dől össze, amit eddigi fáradságos munkájukkal megteremtettek. Jelenleg mindenki vár. Kivár. Bár, ahogyan a gazdák és a vágóhíd-tulajdonosok fogalmaznak, most már nem csak a türelmük van fogytán, hanem a mindennapi betevő falatra való is...
A Húscéh ügyvezető alelnöke, Remény Ervin kérdésünkre megerősítette, teljesen jogos a termelők és az érintett vágóhíd-tulajdonosok panasza. Az alelnök leszögezte: az áprilisi megszorító rendelet megkülönböztető módon kizárja a jóváhagyott és derogációt élvező üzemeket a hízóbikák vágásából, mivel a termelő náluk hoppon marad. Az alelnök kifejtette, a hátrányos megkülönböztetés miatt a Húscéh a másik húsipari lobbicsoporttal, a Hússzövetséggel közösen az áprilisi rendelet módosítását sürgető tiltakozó levelet küldött június 23-án az FVM közigazgatási államtitkárának, Benedek Fülöpnek.
Remény Ervin úgy véli, nyilván egy régi és rossz beidegződéssel szövegezték meg az áprilisi rendeletet, mely a nemzeti listás vágóhidakat fölébe helyezi a kicsiknek. Az alelnöktől megtudtuk, az Európai Unió nem ismer ilyen megkülönböztetést.