Mit tud a geleji nyurga ponty?

A Dél-borsodi Agrár Kft. 2300 hektárnyi, fele-fele arányban szántóként és gyepként használt területe a kényes természeti területnek számító borsodi Mezőségen fekszik. Az ilyen vidékeken a természethez kell igazítani a földművelést és az állattartást. Viszonzásul az agrár-környezetgazdálkodási program keretében fokozottan támogatják a gazdálkodókat.
- A 2004. november 26-i határidőig területünk egészére benyújtottuk az igénylést, ám pénzt még nem láttunk belőle - válaszolja a részleteket tudakoló kérdésemre Gelejen, a gazdaság központjában Kiss Ferenc ügyvezető igazgató. - Csaknem százmillió forint lóg a levegőben, de talán őszre vagy legkésőbb karácsonyra megkapjuk. Mi a túzokvédelmi célprogramoknak eleget teszünk, 260 hektárt ugaroltatunk is, az állam viszont nem állja a szavát. Az sincs rendjén, hogy tavaly ősszel, százötvenmillió forint kifizetetlen áfa és támogatás miatt, a magyar költségvetés volt a legnagyobb adósunk. Nem jól veszi ki magát ennek az üzenetértéke.
Noha Kiss Ferenc korántsem a panaszok embere, a tények akkor is tények. Tavaly ilyentájt bizakodóan szólt az uniós csatlakozásról (lásd keretes írásunkat), egy év elteltével azonban árnyaltabban fogalmaz. Az unióhoz tartozni jó, de azért nem kell a túlzott megfelelés hibájába esni. Nálunk az Európai Unió előírásaira hivatkozva felesleges előírásokat is megkövetel a hatalmassá duzzadt bürokrácia - vélekedik, s nézetével koránt sincs egyedül.
Az egyik uniós előcsatlakozási alap, a SAPARD-program negyvenszázalékos támogatásával az utóbbi években csaknem 350 millió forintot költöttek a növénytermesztés, a tejelő tehenészet és a tulajdonukban lévő Sajt Kft. korszerűsítésére. Halászati ágazatukkal együtt tavaly hatszázmillió forintos árbevételt és csaknem ötvenmilliós nyereséget értek el. A fejlesztésekkel és a könyörtelen profiltisztítással együtt járt a foglalkoztatás csökkenése. Hajdan, a szövetkezeti időkben még kétszázan, jelenleg 92-en dolgoznak a társaságnál, a dolgozók végleges létszáma nyolcvan fő körüli lesz.
- Lehet persze vitatkozgatni ezen az 1990-es sorsfordító esztendő óta egyre erősödő kapitalista-tőkés gondolkodásmódon, ám ha nem igazodunk hozzá, akkor egyszerűen kipottyanunk a piacról, és vége - sorolja a nehezen cáfolható tényeket Kiss Ferenc. - Akik maradnak, azokat tisztességesen megfizetjük, és kulturált munkakörülményeket teremtünk a számukra. Évente a járulékokkal együtt 240 millió forintot költünk a munkajövedelmekre, amiből 174 millió forint a bruttó munkabér. Lehet osztani, szorozni...
{p}
Oszt és szoroz Kovács Renátó, a negyvenéves traktoros is, aki egy közepes hónapban hetvenezer forintot visz haza, s ehhez jön még felesége ötvenezres keresete.
- Tény és való, hogy szép helyen dolgozunk - mutat körbe a gépszínt övező, virágokkal és örökzöldekkel tarkított, frissen nyírt füvön -, csak hát nehezen jövünk ki a pénzből. Gimnazista lányunk jövőre érettségizik, fiam általánosba jár.
A zajos gépek után már-már szanatóriumban érzem magam a halastavak között. Kétszáz hektárnyi tógazdasági halászatukon kívül a Tiszán és a Nyugati-főcsatornán, csaknem nyolcszáz hektár természetes vízen is bérlik az államtól a halászati jogot. Lázár Gábor halász büszkén mutatja államilag elismert halfajuk, a geleji nyurga ponty tenyészpéldányait. E faj ősei valamikor a Tiszában úszkáltak, azokból válogatták és nemesítették tovább a legjobbakat.
- A magyar halászatra úgy hatott az uniós tagság, hogy bejött az országba a kevésbé intenzíven nevelt, ezért olcsóbb cseh ponty - utal a fiatalember a karácsonyi országos halközjátékra. - Lementek az árak, de ez minket kevésbé érintett. Jórészt sporthalakat adunk el a horgásztársaságoknak, és az élővizekbe is jut belőlük.
A társaság helyzetének meghatározója a 450 tejelő tehén és a tejet feldolgozó, alig négy kilométerre települt Sajt Kft. A tejüzem bevételeinek negyven százaléka hazai forgalmazásból, hatvan százaléka a közel-keleti arab országokba szállított, az ottani ízlésnek megfelelő geleji sajt exportjából származik. Plopp László, a Sajt Kft. helyettes vezetője szerint a hazai piacon az unióból érkező tej és tejtermékek miatt élesedett a verseny, csökkentek az átadási áraik, az export azonban biztonságos hátteret nyújt működésükhöz.

Gondolatok 2004-ből
 "A kilencvenes évek eleje óta pontosan és tervszerűen készülünk az uniós csatlakozásra. Világos volt, hogy megszűnik a KGST és a Varsói Szerződés, valamint az is, hogy Magyarország be akar lépni a NATO-ba és az Európai Unióba. Mindezek alapján nehezen értem az utóbbi fél-egy évben hallható-olvasható sirámokat, miszerint az uniós tagság készületlenül éri a magyar mezőgazdaságot - nyilatkozta Kiss Ferenc." (Szabad Föld, 2004. május 28.)