Ráfáztak a meleg vízzel

A minap Szentesen ültek össze a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakemberei, valamint a geotermális energiát mezőgazdasági célra hasznosító vállalkozások képviselői, hogy közelítsék álláspontjaikat a jogi szabályozás ügyében.
Magyarországon vékonyabb a földkéreg, mint máshol, többek között ezért könnyű nálunk termálvízhez hozzáférni. A mezőgazdaságban az ezzel járó előnyöket negyven évvel ezelőtt kezdték el kiaknázni: a felszín alatti meleg víz felszínre hozásával 20-50 százalékos megtakarítást lehetett elérni a gázfűtéshez képest. E versenyelőnynek több alföldi mezőgazdasági vállalkozás vette hasznát. Időközben a vízzáró rétegek alól kiszivattyúzott víz miatt csökkent a rétegnyomás, ami egyrészt megnehezítette a felszínre hozatalt, másrészt arra utalt, hogy a felszín alatti vizekből túl sokat vettek ki, a készletek nem pótlódhatnak ilyen ütemben. Hozzá kell tenni: az energetikai célú hasznosítás kevesebb, mint a fele az egész hévízfogyasztásnak, a fürdők sokkal több vizet emésztenek el, és azt nem is lehet visszasajtolni, mert mikrobákat tartalmaz. A termálvíz energetikai felhasználásának másik környezetvédelmi kihatása, hogy ezt az ásványi anyagokban rendszerint nagyon gazdag vizet, miután lehűlt, valahová el kell tenni - a nagyobb cégek ezt úgy oldották meg, hogy mesterséges tárolótavakat hoztak létre.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2004-ben olyan rendeletet bocsátott ki, amely szigorította a szennyezési határértékeket, ráadásul nem tette lehetővé egyedi határértékek megállapítását egyes vállalkozások számára. E határértékeket teljesíteni lehetetlen lett volna, tehát a mezőgazdasági termelőknek költségeik közé több százmilliós környezetvédelmi bírságot is be kellett kalkulálniuk. A rendelet az új kutak számára kötelezővé tette, hogy oldják meg a felszínre hozott víz visszasajtolását azokba a rétegekbe, ahonnan merítették - részben azért, hogy a rétegnyomás ne csökkenjen tovább, részben pedig azért, mert így a különféle, vízben oldott sók oda kerülnek vissza, ahonnan jöttek. A termelők 2010-ig kaptak volna időt, hogy a szabályozás életbe lépjen, addig kellett volna megteremteni hozzá a technikai feltételeket.
{p}
A szabályozás nagy rémületet keltett a geotermális energiát mezőgazdasági célra felhasználók között. A Csikai Miklós vezette szentesi Árpád-Agrár Rt.-nek például évi 465 millió forintra rúgott volna csak a környezetvédelmi bírsága. A Magyar Geotermális Egyesület elnöke, Szita Gábor elmondta, hogy egyrészt azért nem értettek egyet a szabályozással, mert a kibocsátott termálvíz nem tartalmaz káros anyagokat, ilyeneket nem sikerült kimutatni benne, másrészt a tározókban burjánzó élet van, és ritka költöző madarak fészkelnek a közelükben. A visszasajtolás kötelezővé tételével csak annyi a baj, hogy arra a Dél-Alföldön tipikusnak számító pannon homokkő esetében nem ismeretes működő példa - vagyis olyan technikai megoldást tett kötelezővé az új kutak létrehozásához a hatóság, amely egyelőre nem is létezik.
Gombos András, a KVVM politikai államtitkára kezdeményezésére még 2004-ben létrejött egy munkabizottság, amelyben az érintettek megpróbáltak valamiféle egyetértésre jutni. Bizonyos változásokat sikerült is kiharcolni: egyrészt lehetővé vált - meghatározott keretek között - egyedi határértékek kialakítása, másrészt 2013-ig kaptak türelmi időt a vállalkozások 2010 helyett. Az új szabályokkal sem elégedettek azonban a kitermelők, ugyanis a környezetvédelmi határértékeket így sem tudják majd teljesíteni. Elvárják, hogy a KVVM készítsen hatástanulmányokat arra vonatkozóan, az általuk kibocsátott hideg termálvíz valóban károsítja-e a természetet, illetve dolgozzanak ki megoldásokat a visszasajtolásra, és e körben végezzenek gazdaságossági vizsgálatokat is.
Rakics Róbert, a KVVM helyettes államtitkára Szentesen elmondta, hogy a környezetvédelmi bírságtól nem tekinthetnek el teljesen. Az a tény, hogy a javarészt ásványi sókat tartalmazó víz nem mérgező, még nem jelenti azt, hogy szabadon ki lehet ereszteni a természetes vizekbe, mert azok élővilágát mindenképpen megváltoztatja. A visszasajtolást illető kérdésekre Gombos András válaszolt: nem a kormány dolga a kutatás-fejlesztés, tehát a kabinet nem fog megoldásokat kidolgozni arra vonatkozóan, hogy egy bizonyos kőzetbe hogyan lehet visszasajtolni a vizet. Ellenben a türelmi idő megnyújtásával, illetve kedvezményes hitelekkel és pályázatokkal segítik az energetikai felhasználókat abban, hogy a feltételeknek meg tudjanak majd felelni. A szentesi tanácskozásról láthatólag mindenki csalódottan távozott, az álláspontokat nem sikerült jelentősen közelíteni. A nyilatkozatok többsége óvatos bizakodást sugallt: végre megindult a párbeszéd. De amit mondani sikerült, az nem ad okot lelkesedésre.