Törökországban a madárkór

Idehaza nem szigorodtak az óvintézkedések, a korábbiak vannak érvényben. Magunk is tehetünk a fertőzés ellen: a baromfihúst jól főzzük meg, élő madarak között ne tartózkódjunk sokat, s ne "babusgassuk" őket. Ázsiában és török területeken is azok az emberek fertőződtek meg, akik e szabályok ellen vétettek.
Régente mifelénk is neveltek baromfit a lakótéren kívüli nyári konyhában. Talán ezért is feledhetetlen számomra az a fagyos reggel, amikor a szomszéd Juliska néni aranysárga naposcsibékkel állított haza. Mihály bácsi körül egyszeriben megfagyott a levegő a kosár fenekén egymást taposó tollgombócok láttán, és sűrű szitkozódás közepette vette tudomásul, hogy az öregasszony apró baromfit tart a kiskonyhában azon a télen is. A szegényebb török családok a hálóhelyükre is beviszik telelni a szárnyasokat. Így történt ez abban a faluban is, ahol a H5N1 vírus egy parasztcsalád négy gyereke közül háromnak az életét követelte, s a negyedik testvért is a madárinfluenzára utaló tünetekkel kezelik. A család egy baromfitelepen élt és dolgozott, az iráni határ közelében. Az életben maradt családtagok mellett több tucat helybelit is - főként gyerekeket - megfigyelnek a betegség gyanúja miatt. Az eddigi vizsgálatok szerint a vírus emberről emberre terjedő változata még nem alakult ki. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szóvivője szerint aggasztó a szárnyaskór rohamos terjedése.
Az utóbbi időben Törökország tíznél több térségében találtak beteg baromfit, ám a vírus korábban nem szedett emberáldozatokat: az erősen fertőzött Délkelet-Ázsiában sem okozta három ember halálát egy családon belül. A törököket nyugtalanítja, hogy a tízmilliós Isztambul egyik külkerületéből származó tyúkokban is rábukkantak a kórokozóra. Jelenleg 14 embert kezelnek, félszáznál többet megfigyelnek (számuk óráról órára nő) az országban madárinfluenzára utaló tünetek miatt. Közülük húszan Isztambulban, Törökország európai részén élnek. Közben az állat-egészségügyi hatóságok folyamatosan irtják a baromfiállományt a fertőzött térségekben. Nehezíti a dolgot, hogy a gazdák közül sokan eldugják a szárnyasokat - azok adják az egyedüli bevételi forrásukat -, nem tudván, hogy a leölt tyúkokért, kacsákért kártérítés jár.
Romániában ugyancsak terjed a madárkór. A H5N1 vírust tavaly októberben izolálták szárnyasokban a Duna-delta öt településén, ahova vélhetően vándormadarak hurcolták be a betegséget. A törökországi halálesetek után a román egészségügyi hatóság felszólította a déli megyék lakosait, hogy oltassák be magukat influenza ellen, az orvosok pedig a vírust kimutató gyorstesztet kapnak. A baromfivész október óta mintegy kétszáz kilométert terjedt tovább nyugat felé, és hét újabb településen jelent meg a veszélyes vírus.
Korábban is sok megbetegedést írtak a vándormadarak számlájára, most fennáll annak a kockázata, hogy a Törökország felől Afrikába költözők megfertőzik az Európába tavasszal visszatérőket. Elvben tehát azokat a madarakat is, amelyek hozzánk érkeznek. Az elmúlt hónapokban 25 ezer szárnyast vizsgáltak meg az Európai Unió tagországaiban, s az Európai Bizottság vizsgálatai szerint az unió területén nincs madárinfluenza. Bár földrajzilag kétségtelenül közeledik a vírus, itthon a korábbi óvintézkedések vannak érvényben. Tavasszal mindenesetre különösen figyelni kell a visszaérkező madarakat. Bognár Lajos helyettes főállatorvos szerint napjainkban sem vagyunk nagyobb veszélynek kitéve, mint korábban voltunk.