Szántóföldről a benzintankba

Alighanem erre érzett rá több vállalkozás. Közülük két, hazai és külföldi tőkével működő cég, amely együttesen csaknem százmilliárd forintot költ hazai bioetanol-üzem építésére Csurgón, Marcaliban és Hajdúsámsonban. Ez utóbbi igazi gyáróriás lesz, hiszen egymillió tonna gabonaféle, főként kukorica feldolgozására tervezik. Jelenleg Győrben gyártanak benzinhez közvetlenül keverhető bioetanolt, az adalékolt környezetbarát üzemanyag az ország több mint kétszáz benzinkútján már autóba is tankolható.
Egy liter tiszta kukoricaszesz gyártásához - fajtától függően - négy-hat kilogramm szem kell. Előbb vegyi eljárással kivonják belőle a keményítőt, majd lepárolják az anyagot. Az alkohol önköltsége literenként 130-140 forintra tehető, ezt meg kell toldani a jövedéki és a forgalmi adóval, valamint néhány egyéb kiadással. Összességében első látásra pillanatnyilag nem versenyképes tehát az ára az üzemanyagpiacon, de aki egy picit is messzebbre néz, az tudja: a következő évtizedek bombaüzlete lehet a motorizációs célú bioenergia-termelés. Mielőtt számolgatni kezdenénk, csak két fontos adat: évente három-öt millió tonna belföldön eladhatatlan, de éghajlati adottságaink alapján hatékonyan termelhető kukorica terem meg, ugyanakkor az uniós csatlakozáskor született egyezség szerint 2011-ig egymillió hektár termőföldet kell kivonnunk az intenzív szántóföldi gazdálkodásból. Ebben a helyzetben magától kínál egyfajta menekülőutat a bioenergia-termelés. Az utóbbi célra termelt kukorica ugyanis nem azonos a takarmányozásra szánttal.
Az Európai Unió bizottsági terve szerint rövid időn belül jelentősen növelni kell a "biotartalom százalékos arányát" az üzemanyagban. Az előírás tavalyra kétszázalékos volt, 2010-re pedig 5,75 százalék lesz a cél. Ettől elmaradunk: tavaly csak 1,4-en állt a közös Európa. A cél eléréséhez óriási termelésnövelésre van szükség - nyilatkozta a Népszabadságnak az unió dán agrárbiztosa, Mariann Fischer Boel. Az 5,75 százalékhoz ugyanis 18 millió hektár termőterület kellene, a teljes európai mezőgazdasági termőterületnek majdnem az ötöde.
Ráadásul hektáronként plusz 45 euróval ösztönzik a megújuló energiaforrás kihasználásában közreműködő gazdákat. A bioüzemanyagban hihetetlen távlatok rejlenek. Jó a gazdáknak, jó a környezetnek, emellett csökkenti Európa energiafüggőségét, amelynek mi, magyarok is ki vagyunk szolgáltatva. A biztos szerint nagy kérdés, mennyire támogatják majd a tagállamok a bioetanol felhasználását a közlekedésben, hajlanak-e majd a pénzügyminiszterek az üzemanyag adótartalmának csökkentésére.
{p}
Ez pedig valóban nagy dilemma. Egy másik közösségi utasítás, az energia adóztatásáról szóló legutóbbi, 2004. január 1-jétől hatályos uniós irányelv ugyanis arra is felszólítja a tagállamokat, hogy a tiszta vagy alacsony keverési arányú biológiai üzemanyagok esetén mérsékelt adót alkalmazzanak vagy biztosítsák adómentességüket. Ennek nyomán a mi országunkban - egy tavaly életbe lépett adótörvény-módosítás alapján - jövő július 1-jétől literenként nyolc forinttal több jövedéki adót kell fizetniük azoknak a forgalmazóknak, akiknél a motorbenzin bioalapú adalékaránya nem éri el a 4,4 százalékot. (A Mol Rt. már bejelentette, hogy 2010-re minimálisan teljesíti a Magyarország által vállalt "eltolt"normát, vagyis a literenkénti két százalékot, és megkezdte a növeléshez szükséges felvásárlási szerződések megkötését is. Információink szerint épp ez adta a hátteret a három nagy beruházás finanszírozásához.)
Másutt már létezik kereskedelmi értelemben is életképes bioüzemanyag-termelés. Az Egyesült Államokban például kukoricából, Brazíliában pedig cukornádból állítanak elő kereskedelmi mennyiségű etalont. Brazília a bioetanol legnagyobb termelőjeként (itt minden második autó tankjában van "zöldbenzin") már megmutatta a világnak, hogyan kell előállítani nagy mennyiségű etanolt állami szubvenció nélkül, alacsonyabb költséggel, mint a benzin világpiaci ára - igaz, ebben az összevetésben nem szerepelnek az európai adózási rendszer kellemetlen hozadékai. Nem kevés pénzről van szó: ha teljesül az uniós bioarány az üzemanyagokban, az kormányzati számítások szerint évi 13 milliárd forint adókieséssel jár.

Benzin és bioetanol
A motorbenzinhez 22 százalékig mindenféle korlátozás nélkül keverhető bioetanol. A csekély teljesítménycsökkenést környezetvédőbb üzemmód ellensúlyozza (az üvegházhatást okozó szén-dioxid-kibocsátás harmadára csökken ilyen keverék esetén), és szükséges néhány egyszerűbb műszaki módosítás is, mivel - például - az ilyen autó télen kissé nehezebben indul. A nagy autógyáraknak majdnem mindegyike gyárt már valamilyen hibrid üzemű modellt, a forgalmazásban az élen pillanatnyilag a japán Toyota (a cég a hibrid Priusból csaknem százötvenezret adott el tavaly), a Ford és két svéd márka, a Volvo, illetve a Saab áll.