Bort bíráltunk Vadkerten

Kövidinka, kadarka, ezerjó: lenézett szőlő- és borfajták, amelyeknek hungarikumként meg kellene kapniuk az őket illető tiszteletet. Erről is szólt a soltvadkerti borverseny, ahol volt szerencsénk a zsűri asztalánál követni az eseményeket.

Gazdálkodás2006. 04. 14. péntek2006. 04. 14.
Bort bíráltunk Vadkerten

- Ennek húsz pontot adtam - sóhajt elgyengülve Márkus Pál, a Budafoki Borászati Főiskola nyugalmazott igazgatója. - Ezért érdemes a szakmát űzni.
- Sokkal átütőbbnek kellene lennie - véli Módos Péter, a Borakadémia elnöke. - Ennél még sokkal jobb kadarkák lesznek.
Érthető a lelkesedése: már első találkozásunkkor kijelentette, hogy Soltvadkerten a hungarikumokra kell figyelni: a kékfrankosra, a kadarkára, az ezerjóra, sőt az olyannyira lejáratott kövidinkára. Már azért is fontos ez, mert a soltvadkerti nedű a világban mindenhol megállja a helyét - amíg a címkéjét meg nem látja a kóstoló. Rossz a híre a térségnek, ugyanígy a magyar fajtáknak. Ahogy Frittmann János, a verseny szervezője fogalmaz: a vadkerti bor helyzete a magyar piacon hasonló a magyar bor helyzetéhez a világpiacon. Mindkettőnek a marketing hiányzik legfőképpen - vagyis a minőségük sokkal jobb az elismertségükhöz képest.
A verseny menete egyszerű: először a bizottságok kóstolják végig a versenyborokat, azután a legjobbakat és a vitás eseteket továbbküldik a zsűrinek. Ott gyakran csodálkoznak, ha a véleményük éppen nem egyezik a bizottságéval.
- A borbírálat csapatmunka - mondja Módos Péter. - Nehéz úgy folytatni, ha nincs közös kóstolási élmény. Kezdésnek mindig kielemzünk egy bort közösen: ez a belövő bor, a kiindulópont, az origó.
- Dugót érzek - jelenti Márkus Pál, orrát a pohárba dugva.
- Nem értek egyet. Nagyobb pohárban nem érződik - válaszol Módos Péter; át is töltik a zweigeltet egy nagyobb talpasba.
- Nem küldeném vissza, de nagyon zweigelt. Nyers, goromba - szólal meg Hajdú Edit, a Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet nemesítője.
A zweigelt meglepetésbor, ahogy mondják: szükségmegoldásként került az országba, hogy minél több teremjen. Rühellték is a borászok. Csak mostanában derül ki, hogy ha csak hatvan-hetven hektót hoznak ki belőle egy hektáron, mindjárt nagyon szép bort lehet belőle készíteni.
Közben megjön az olyannyira várt következő kadarka, ráadásul 2003-as.
- Látatlanban ennek kell az egyik legjobb vörösbornak lennie. Aki 2003-ban nem tudott jó bort csinálni, az menjen el fodrásznak - véli Módos Péter. Az ital nem is kelt csalódást, ehhez képest mindjárt nem tűnik maximum pontértékűnek az előző kadarka. Úgy tűnik, a húszpontos skála nem elég, annyi a jó bor.
Az eredményhirdetés mindazonáltal nem okoz túl nagy meglepetést: a verseny legjobb bora a Frittmann testvérek ezerjója, amely más borversenyeken is kaszált. Fehér és vörös kategóriában is ők nyertek különdíjat: sauvignon blanc és házasított cabernet sauvignon-cabernet franc boruk vitte el a pálmát. A legjobb hungarikum különdíját az országgyűlési képviselő Font Sándor és fia vihette haza egy kövidinkával.
- Ez itt már nem homoki bor - mondja Frittmann János. - Jobb humusztartalmú talajokon termelünk, ezt a szakmai elismerések is tükrözik. Jó lenne, ha ezt az árban is érvényesíteni tudnánk.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek