Folytatódik a földnyerészkedés

A nyerészkedési lehetőségek fenntartásában tehát egy jól körülhatárolható kör érdekelt, élén a magángazdákat képviselő Magosz-szal, fejtegette a főtitkár. Az Európai Unióval kötött társulási szerződésben ugyanis az áll, hogy a 2004. évi csatlakozástól számított 3 + 4 éven belül nyitják meg a hazai földpiacot a külföldi vevők előtt. A három év 2007-ben telik le, s a nemzetközi viszonylatban alacsony magyar földárakkal indokolva meghosszabbítható a moratórium. Ha az új kormány fenntartja a helyzetet, akkor álláspontja lényegében azonos a Magosz véleményével.
Horváth Gábor azért fogalmazott ilyen keményen, mert a Magosz a minap a MOSZ-t a külföldi tőke szálláscsinálójának nevezte. Ezzel szemben a valóság az - fogalmazott a főtitkár -, hogy jelenleg a magyar társas vállalkozások földszerzési esélyei még a külföldi magánszemélyekénél is rosszabbak. Utóbbiak ugyanis hároméves gazdálkodás után vásárolhatnak magyar termőföldet. A MOSZ az uniós moratórium lejártáig egyetért a külföldiek tulajdonszerzésének korlátozásával, ám az új kormánynak eljuttatott álláspontjában javasolja: a moratórium lejártáig működési formától függetlenül a magyar termelőket célszerű földhöz juttatni.
Minthogy a társas gazdaságok bérelt földeken gazdálkodnak, s jelenleg nincs bérlővédelmi törvény, a földterület nélküli mezőgazdasági üzemek igencsak sérülékenyek. Horváth Gábor példaként említette azt az ezerhektáros földtulajdonost, aki a következő ultimátummal kereste meg az ott gazdálkodó szövetkezetet: vagy felmondja a bérletet, vagy a háromszorosára emeli a földhasználati díjat, vagy pedig ennyi és ennyi forintért egyben megveszi a gazdaságot. Ez utóbbi történt, s az ezerhektáros komplett gazdaság piaci értéke így többszörösére nőtt.
Mivel a nagy állattartó telepeket zömében föld nélküli gazdaságok üzemeltetik, a MOSZ javasolja: kapjanak az elő-haszonbérleti joghoz hasonlóan kiemelt helyzetet az elővásárlási rangsorban is. A földtörvényben módosítani kellene az ajándékozással és a cserével megszerezhető földtulajdont is, mert a jelenlegi szabályozás bőségesen nyújt lehetőséget visszaélésekre.
- Miért nincs a MOSZ-nak, a Magoszhoz hasonlóan, képviselője a parlamentben? - érdeklődött az egyik kolléga.
- Miért lenne? - kérdezett vissza Horváth Gábor. - Az országgyűlési képviselőket a politikai pártok delegálják, a MOSZ pedig gazdasági érdekvédelmi szervezet. Igaz, hogy a Magosz öt képviselője a Fidesz listájáról jutott be a parlamentbe, ám ők előbb politikai együttműködési megállapodást kötöttek. A MOSZ kerüli az effajta politizálást - fűzte hozzá a főtitkár.