Agrárjövő brit szemmel

Ennek mikéntjéről természetesen a tagországoknak kell egyezségre jutniuk, ám a vasat a tűzben tartjuk - fogalmazott a brit agrárreformtervekről szervezett sajtóbeszélgetésen Steve Fisher, a magyarországi brit nagykövetség gazdasági ügyekben illetékes első titkára. Kulcsfontosságúnak tartják az unió költségvetésének 2008-2009-ben esedékes felülvizsgálatát. Ezen az agrárkassza is terítékre kerül, s eldőlhet, milyen irányt vesz 2013-tól a következő hét évre az uniós büdzsé.
Miért tartják drágának és idejétmúltnak az angolok a kap-ot? Mert elviszi a közösségi költségvetés csaknem felét, 49 milliárd eurót. A hatalmas összeg négyötödét a területalapú és más termelési típusú, illetve piaci támogatásra fordítják, s csupán a fennmaradó rész jut az agrárszabályozás második pillérére, a vidékfejlesztésre. Úgy vélik, hogy az unió mezőgazdaságának világviszonylatban szerény versenyképessége éppen a bezárkózásnak és a mesterségesen magasan tartott belső áraknak köszönhető. A közelmúltban a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) kudarccal záruló, úgynevezett dohai fordulójának egyik oka éppen az unió protekcionista agrárpolitikája volt - hangoztatta az angol diplomata. Noha az utóbbi negyedszázadban a kap-ot úgyszólván folyamatos reform jellemzi, az alapvetően mégis az 1957-ben hat ország által létrehozott Közös Piac alapelvein nyugszik. Csakhogy a Római Szerződés aláírásakor szűkében volt az élelmiszernek Nyugat-Európa, most viszont az adófizetők pénzén fenntartott túltermelés okoz gondot.
A mostani helyzet a nagygazdaságoknak kedvez, nekik jut a támogatások döntő többsége. A legtöbb uniós agrárszubvenció a brit királyi családot gazdagítja. Az Egyesült Királyság álláspontja szerint fokozatosan, 10-15 év alatt, támogatások és importvédelem nélkül működő, nemzetközileg is versenyképes ágazattá kellene átalakítani az EU mezőgazdaságát. (Eszerint az intervenciós rendszer is megszűnne.) Ezzel a fogyasztók is jól járnának, 15-17 százalékkal csökkennének az élelmiszerárak. A környezet védelmére és a biológiai sokszínűségre ugyanakkor a jelenleginél többet kellene áldozni. A felszabaduló agrártámogatásokat a kutatás-fejlesztésre, az oktatásra és az innovációra fordíthatná a nemzetközi gazdasági erőtérben mindinkább visszaszoruló Európai Unió.
Adódik a kérdés: mit szól mindehhez a többi tagország - s főként Magyarország. "Jelenleg távol állnak egymástól a magyar és brit a kormány nézetei" - fogalmazott Steve Fisher. Ez érthető, hazánk szeretné, ha előbb a jelenlegi szabályozás alapján mi is elérnék uniós társaink támogatottságát. Időközben újabb és újabb reformok jönnek. Legkésőbb 2009-ig például nálunk is át kell állni a területalapúról a farm- vagy üzemtámogatásra.
Az a kép formálódik bennem, hogy a magyar mezőgazdaság korábban sokkal versenyképesebb és termelékenyebb volt - válaszolta lapunk kérdésére az első titkár. Még hozzáfűzte: különösen a gabona-túltermelés, valamint az állattenyésztés visszaszorulása aggasztó.