Eurók és forintok

Az uniós területalapú támogatás (SAPS) mértéke hektáronként 102,29 euró. (Az euró-forint átszámítási árfolyamát később határozza meg az Európai Unió.) Vissza-visszatérő a kérdés: kinek jár ez a pénz? A válasz: a termőföldek használójának, s nem a tulajdonosának. Hazánkban a mezőgazdasági területek nagyobbik felét bérlet formájában hasznosítják, s a két fél szabadon állapodik meg a bérleti díjról.
A külön rendeletben meghatározott szántóföldi növények termesztéséhez - az uniós területalapú ösztönzéshez társuló - nemzeti kiegészítő támogatást is kapnak a jogosultak, méghozzá hektáronként 12 765 forintot. (Korábban 18 ezer forint fölötti volt ez az összeg.) Az országosan 25 milliárd forintra taksált elmaradást a mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek sérelmezik. Az utóbbi hetekben ennek hangot is adtak, a Magosz például sajtótájékoztatón tette fel a kérdést: hová tűntek a tízmilliárdok? Nem késett a felelet: a sanyarú állapotban lévő magyar költségvetésből most ennyire futja.
A héjas gyümölcsöket (mandula, mogyoró, dió) termelők hektáronként 31 ezer, a rizstermesztők 66 ezer forintra számíthatnak. Részletes szabályozás alapján, a hozamoktól és más feltételektől függően ösztönzik a dohánytermesztőket és az egyes energetikai célú növényfajtákat termelőket is.
A területalapú támogatásokhoz kapcsolódóan többféle jogcímen számíthatnak hozzájárulásra a szarvasmarha- és a juhtartók. A tejkvótával rendelkező tejtermelők a rendelet szövege szerint tonnánként 8100 forintra számíthatnak, vagyis az itthon bevett szokás szerint kalkulálva literenként csaknem 7,9 forintra. A hízottbika-tartók egyedenként egyszeri negyvenezer forintra tarthatnak igényt. A húsmarhatartókat anyatehenenként évente 35 ezer forinttal ösztönzik. Az állatsűrűséghez kapcsolt, úgynevezett extenzifikációs támogatás összege az anyatehén-, illetve a hízottbika-juttatáson felül 13 ezer forint. Anyajuhonként évente 1500 forint a támogatás, ami a kedvezőtlen adottságú területeken még 1180 forinttal egészülhet ki.