Összeröffentek a mangalicások

Furcsa levelet kaptak a mangalicatartók a legnagyobb hazai exportőrcégtől, a magyar-spanyol tulajdonú Olmos és Tóth Kft.-től. Ebben egyebek mellett az szerepel, hogy "az elmúlt egy évben sajnos nem javult a mangalicaállományok egyöntetűsége, azaz oly mértékben szórt a mangalicaállomány, hogy az alapjaiban veszélyezteti a több tízezres tételben történő mangalica-árutermelést". Továbbá azt közli a cég, hogy a termelőket rangsorolja: magasabb árat - kilónként 414 forintot hasított súlyra számolva - azok kapnak, akik leadott állataikban 75 százalék mangalica, 25 százalék duroc vérhányadú állatot adnak le. Egyszerűbben: az kap több pénzt, aki nem a tiszta őshonos mangalicát, hanem egy arra alapozott hibridet tart és ad le.

GazdálkodásBalázs Gusztáv2006. 08. 25. péntek2006. 08. 25.
Összeröffentek a mangalicások

- Ez a megoldás olyan, mintha a veterán autóba Ferrari-motort építenénk - háborog emiatt Kovács István, a jelenleg ötven tiszta magyar vérvonalú mangalicakocát és annak szaporulatát tartó jászdózsai Tarnamenti Zrt. elnöke. Véleménye szerint ezzel a kormányzati célként megjelölt őshonos fajták védelme és kereskedelmiérték-növelése kerül veszélybe. A nagyfelvásárló megköveteli teljes saját tartási és takarmányozási technológiájának átvételét, az állatok egyedi, mikrochipes nyilvántartásának rendszerét is. Az új követelmények az eredeti fejlesztésekre beálló gazdák számára sakk-matt helyzetet jelentenek, hiszen mire saját állományon belül sikerül kialakítani az egynegyedes durocarányt, addig három év telik el, miközben csak a csökkentett árral számolhatnak, ráadásul a felvásárló kizárólag saját forgalmazású kanjaival keresztezett állományt fogad el. Kovács megjegyezte, a cég társtulajdonosa, Tóth Péter a Mangalica Szövetség elnöke.
Hívtuk az Olmos és Tóth Kft.-t is, hogy megtudjuk, mi a véleményük erről az összegzésről, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
- Azért mégsem olyan nagy a baj - ezt már Szabó Péter, a Mangalica Szövetség főtitkára mondja. A hagyományos, tiszta vérvonalú magyar mangalicának igenis van piaca, de hogy a termelők erősebben léphessenek fel, feltétlenül össze kell fogniuk.

Árszint
Az agrártermékek termelőiár-szintje az idén január-május között 7,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest - közölte a KSH. A növényi termékek árszínvonala 14,1 százalékkal emelkedett, az élő állatoké és állati termékeké gyakorlatilag nem változott. A mezőgazdasági termelői árak tavaly január-június között 10,5 százalékkal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbinál. A növényi termékeknél az árszint 22,3 százalékkal csökkent, az állati termékeknél 5,4 százalékkal nőtt.

Hús, papírok nélkül
Kevesebb a bizonytalan eredetű vagy romlott hús a piacon. Annak ellenére, hogy nem múlik el hónap, hogy ne fognának meg "feketehúst" az ellenőrök. Legutóbb 15 tonna papírok nélküli tételt zároltak. A fokozott ellenőrzések ellenére tavalyhoz képest csökkent a forgalomból kivont termékek aránya. Idén 446 tonna hústerméket foglaltak le az ellenőrök, ami kevesebb, mint a tavalyi célvizsgálatok során a fél évre vetített mennyiség, így nem látszik beigazolódni a húsosok jóslata, mely szerint a fokozott razziázástól megnő a nyilvánosságra került problémás húskészítmények aránya. Míg tavaly 21 ezer tételt vizsgáltak át, az idén már több mint 71 ezret.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek