Kínaiak a Hortobágyon

Delegáció azt követően érkezett a magyar pusztára Kínából, hogy tagjai találkoztak és tárgyaltak Budapesten Gráf József agrárminiszterrel, majd megállapodást írtak alá, amely a két ország élelmiszer-exportját érinti. Ezen belül elsősorban állatszállítmányok kiviteli engedélyét vették nagyító alá. A Li Csangjiang miniszter által vezetett kínaiak megnézték Varró László polgár-folyási vállalkozó hortobágyi fehér lúd nagyszülőpár-állományát és a Hortobágyi Keltetőüzemet. Nem véletlenül jártak itt: tavaly ebből a tenyészetből exportáltak lúd- és kacsa-tenyésztojást Kínába, aminek a 2006. évi, hazánkban is megjelenő madárinfluenza-járvány vetett véget. E tilalom még mindig érvényben van; igaz, hazai vágott ludak és kacsák jelenleg is érkeznek Kínába, csak épp Hongkongon keresztül. A szakértők most vizsgálják, miként lehetne egyenesen Kínába szállítani. A szárnyasok mellett szóba került a nyúlhús, a sportló, a paprika és a szőlő kivitelének engedélyezése is.
Két évvel ezelőtt Kínában alapított vegyesvállalatot a Hortobágyi Lúdtenyésztő (HL) Zrt. és a budapesti Ecoflex Kft. Az előbbi cég elsősorban takarmánytermesztési, lúd- és kacsatenyésztési, állattartási technológiákat telepített a távol-keleti országba, az utóbbi pedig tollfeldolgozásban jeleskedik. A mezőgazdaság területén ez az egyetlen működő magyar program fut Kínában. A HL vezérigazgatója, Varga Ferenc lapunknak elmondta, a kínai kormány adókedvezményekkel, állami és önkormányzati támogatásokkal segíti az észak-kínai (belső-mongóliai) termelést vegyesvállalatuk esetében is. A Mongo Lúdipari Kft. célja, hogy 2010-re húszmillió ludat és negyvenmillió pecsenyekacsát állítsanak elő a Belső-Mongóliába kiszállított tenyésztojásokból. (Kínában egyébként jelenleg 600 millió ludat és 1,3 milliárd pecsenyekacsát tartanak.) Az ázsiai ország folyamatosan növeli Magyarországról tollimportját is, a gyengébb minőségű, ipari toll a hazai cég fő exportterméke.