Melyik marha tejel?

Gazdálkodás2007. 04. 27. péntek2007. 04. 27.
Melyik marha tejel?

A rendszerváltáskor meglévő 600 ezres marhaállományunk a 2004-es EU-csatlakozásra durván a felére csökkent. Ez a szám állandónak mondható. Ebből 180 ezer tejtermelő, és úgy 120 ezret mondhatunk húshasznúnak, a maradék 30-40 ezer pedig kettős hasznosítású. Egyelőre tehát a tejtermelő állatok felé billen a mérleg nyelve, de hosszú távon fordulhat a kocka, hiszen a fejlett szarvasmarhatartó régiókban fordított az arány, ezért az EU is ezt célozza meg. Elmondható ugyanakkor, hogy az uniós csatlakozással élesedett a verseny az ágazatban. Van, aki kifejezetten borúsnak látja a helyzetet.
Tóth István, a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének titkára úgy véli, hogy jelenleg nem nagy üzlet a marhatartás. Általában Európában is egyre nehezebb az értékesítés. Különösen borús helyzet jellemzi a tejtermelőket, akik egyrészt a piac szorítása, másrészt a támogatások csökkenése miatt panaszkodnak.
A jászszentandrási KO-BOR Hús Kft. vágja a legtöbb marhát Magyarországon, az elmúlt években átlag 27-28 ezret. Ez a szám idén várhatóan 30 ezer fölé emelkedik. A haszon mégsem nő ezzel arányosan. Helyzetüket az is nehezíti, hogy míg korábban az egész ország területéről vásárolták fel a marhát, ma már például a Dunántúlról egyáltalán nem tudnak - ott az osztrákok uralják a terepet, akiknek a felvásárlási áraival nem lehet versenyre kelni. Kovács János, a cég üzemvezetője úgy vélekedik, hogy az uniós tagság nyereség is meg veszteség is egyben. Tudtak például egy korszerű üzemet építeni, viszont nőtt a konkurencia. A lengyel, a szlovák marha, de a dél-amerikai is egyre inkább mutatkozik a piacon, így aztán az árakban nem nagy a verseny.
A cég szállít az osztrák, a svéd, az olasz, sőt a japán piacokra is, ám a korábban jól működő orosz piacról kiszorulnak, mert ők mostanában a dél-amerikai marhahús felé kacsingatnak. Nem könnyű a helyzet. Ám mégsem mondható mindenki peszszimistának, van, aki az EU-csatlakozást előnyösnek ítéli meg.
Márton István, a Magyar Szarvasmarha-tenyésztők Szövetségének társelnöke azt mondja, hogy a csatlakozással az ország egy esélyt kapott: a húsmarhatenyésztés az az ágazat, amelynek sokkal több előnye van, mint hátránya. Úgy néz ki, hogy az ágazati szabályozás is hosszú távra biztosított. 2010-ig termeléshez kötöttek az anyatehén-támogatások. Ha minden összetevőt figyelembe vesszünk, 2007-ben egy anyatehénre közel ötvenezer forint támogatás jut, ami elfogadható mérték.
Márton István maga is húsmarhatartó. Ő tehát alapvetően optimista az ágazat helyzetét tekintve, egyedül az EU-s támogatások önrészének kérdésében szkeptikus egy kissé.
Magyarországon az ágazat az elmúlt öt év folyamán az AVOP- és a SAPARD-támogatásokból 126 milliárd forintot tudott lehívni. Ebben az évben az EMVA-ban 21 milliárd körüli összegre számítanak. Jövő évben viszont nagy ugrás várható, mert már 120 milliárdot kéne lehívni. Ha belegondolunk abba, hogy az elmúlt öt évben 126 milliárdot tudtunk igénybe venni, és ennek hitelterhe is volt - az önrészt így pótolták sokan -, akkor felvetődhet sokakban a kérdés: vajon hány vállalkozás tud majd élni mindezzel a jövőben?

Pénz vidék
A Szabad Föld és az m1 tévéadón futó Pénz vidék című műsor együttműködést kötött, melyben lapunk vállalta, hogy az adás legérdekesebb témái közül válogatva bemutat egy-egy riportot.

Ezek is érdekelhetnek