- Toljad neki! - rikoltja a kölyök a kerítésről, míg a rajtszámozott kisautók egymás után gurulnak keresztül a Nógrád megyei Bátonyterenyén. A feltűnés oka, hogy ezek a lehajtható tetejű, dundi járgányok egyesével sem mindennaposak a környéken - hát még ötven egymás után! Az Ökoportya résztvevői állomásról állomásra igyekeznek, hogy mindenhol végigkóstolják a helyi biotermelők áruit, illetve belepillantsanak a biotermékeket előállító üzemek munkájába. A résztvevők jelentős része újságíró, akad köztük néhány színész, illetve színésznő - többek között Tahi-Tóth László és Halász Judit is híresen elkötelezett a vegyszereket mellőző gazdálkodás mellett -, a többiek pedig olyan nagy cégeket vagy szervezeteket képviselnek, amelyek támogatják a nemes ügyet. A program nagyjából arra irányul, hogy a résztvevők tisztába jöjjenek azzal, mi is az, amit ők támogatnak.
- A méheket szabadon szokták engedni? - érdeklődik egy kolléga a méhészbemutatón csodálkozva, pedig feltételezzük, ő is hallott arról, hogy a méhecskék virágporból készítik a mézet, a kaptárban pedig, bár van királynő, nincsenek akácfák... Okunk sincs feltételezni, hogy az átlagember ennél komolyabb ismeretekkel rendelkezne arról, hogyan is termelik meg az élelmiszert, amit jóízűen elfogyaszt - és akkor még hol vagyunk a biótól! Az ismereteket viszont emészthető formában kell az érdeklődők elé tárni. És ezt ezúttal vegyük szó szerint.
Csökken a biotermelésbe vont terület
Az idei portya számomra arról szólt, hogyan igyekszik a mezőgazdasági feldolgozóipar kínálatot növelni, apró, de fizetőképes keresletet is kiszolgálni olyan módon, hogy termelőkapacitásának egy kisebb részét biotermékek feldolgozására fordítja. A Biokontroll Kht. által megadott minősítés ugyanis jelenleg valóban garancia arra, hogy a termék nem tartalmaz szermaradványt, ez pedig mentesíti a biotermékeket az élelmiszeripar iránti általános bizalmatlanság hatásai alól. Így fogyaszthatunk biomézet, ihatunk biopálinkát, ehetünk biokenyeret vagy akár süthetjük mi magunk biolisztből: mindezt - csak becsléssel - húszszázalékos felárért.
- Arra szeretnénk helyezni a hangsúlyt - mondta a portya egyik szervezője, Karácsony Ildikó -, hogy bár az élelmiszer-előállítás bizalmi kapcsolat, a biotermelőknek az az érdekük, hogy ne csak tőlük lehessen vásárolni, hanem el lehessen látni a lakosságot bioboltokon keresztül. Ugyanolyan módon kell és lehet bízni a Biokontroll Kht. minősítésében, ahogy a kedvenc termelőnkben - enélkül a magyar bio nem tud előrelépni.
Talaja válogatja
A magyar föld jó minőségű - halljuk sokszor. Igen ám, csak tudni kell, hol, mit lehet megtermelni. A Pénzvidék munkatársai Kecskemét környékén jártak, Kujáni László agrármérnök birtokán, aki - nem túlzás - egy marék földből meg tudja mondani, mire is alkalmas éppen az.
- Ezen a színéből mindjárt látom, hogy nagyon jó minőségű humuszos homok. Gyümölcsféléknek, szőlőnek, bármely ültetvénynek a termesztésére kiválóan alkalmas. Látszik rajta, hogy egy százalék fölötti a humusztartalma. Jó a tápanyagmegkötő képessége, a víztartó képessége is - sorolja futó pillantás alapján a lehetőségeket a szakember.
- Ott van egy olyan rész, ahol világosabb a föld, az mit jelez? - jött a kérdés.
- Kisebb a humusztartalom, ott agyagosabb a terület. Nem jellemző a kecskeméti homokra, hogy agyag is van benne, de itt vegyes a terület.
Kujáni Lászlót sokan keresik fel, hogy segítsen. A tanács persze olyan sokféle lehet, ahányféle a kívánság. Van, aki gyümölcsöst szeretne, de előfordulhat, hogy szántóföldi kultúra ügyében érdeklődnek nála. Gyümölcsös esetében egy mintagödröt kell a hatósággal vizsgáltatni, a szántóföldi vagy a zöldségtermesztéshez elegendő néhány centiméteres mélységből vett talajminta.
Kiszámítják a növénynek a tápanyagszükségletét, a talaj tápanyagtartalmát, s a talaj fizikai állapotát figyelembe véve megadják, hogy mennyi trágyát szórjanak ki a területre.
A teljesen kimerült földet tápanyaggal kell feltölteni; persze ez nem jelenti azt, hogy minden esetben vegyszert kell használni. Az sem biztos, hogy műtrágya szükséges. A szerkezet nélküli, homokhátsági földeknek szerves trágyára van szükségük, legjobb a tehén-, illetve a birkatrágya. A magyar földek többsége tápanyagokban elég szegénnyé vált az utóbbi években, főként a nitrogén és a kálium az, amelyet pótolni kellene.
- A biotermelést részesítik előnyben, vagy a vegyszerezést? - kérdezte a Pénzvidék riportere.
- A kettő ötvözetét az integrált termesztésben. Enyhe vegyszerterheléssel jó minőségű terméket szeretnénk előállítani a hasznos élő szervezetek bevonásával - adott választ Kujáni Lászlóné, majd hozzátette: mindjárt látni is fogjuk. - Itt, ez az icipici fehér pötty, akár hiszik akár nem, az integrált termesztés része. Ez ugyanis egy fátyolkatojás, a belőle kikelő fátyolkának óriási jelentősége van a levéltetvek ritkításában. Tulajdonképpen nagyobb mennyiségű levéltetvet pusztít, mint a katicabogár, amelyet mindenki ismer. Jenléte bizonyítja, hogy az integrált termesztés során az élő szervezetek védelme is előnyben részesül, tehát itt párhuzamosan hasznosul a növényvédő szeres kezelés és a hasznos élő szervezetek tevékenysége.
Kujániék növényvédelmi előrejelzéssel is foglalkoznak. S a kártevők észlelésében a fő szerep az ültetvényekben elhelyezett szexferomon csapdáké. Ezek mutatják a hímek rajzását. A kapszula a szűz nőstények illatát árasztja. A hímek az illat alapján repülnek ide, s a ragacsos lapra tapadnak. Számuk alakulásából lehet következtetni a rajzás idejére, erősségére, tartamára, és így előre lehet ellenük védekezni.
