Hungarikum a tanyavilág

Az ötvenes évektől pusztulni kezdett a tanyavilág. Ma csak negyedannyian, 250 ezren élnek tanyán. A pusztulás a rendszerváltásig tartott, azóta sok tanya megújult. Rengeteg szegény és legalább annyi gazdag ember vett tanyát, s kiköltöztek a városból. Így alakultak ki furcsaságok is: szociológiai szempontból szokatlan, hogy szegény és milliomos egymás szomszédságába települ. De az sem egyedi, hogy a milliomosék a "dzsentrifikáció" jegyében kültelki kastélyt, s köré falat építenek. Mondjuk is, hogy itt a magyar Dallas.
De a szélsőségek mellett rengeteg fejlődést, előrelépést is hozott az elmúlt csaknem két évtized.

Vannak szép, hagyományos tanyák, amelyeken kezd teret nyerni a biogazdaság, az eredeti tájat is fenntartó új tanyák születnek, kecskefarmok létesülnek. Sok új program is életre kel. Ilyen a Homokhátsági Célprogram is, ami már hat éve segíti a Bács-Kiskun megyei tanyavilág lakóit. Termelésben, feldolgozásban és értékesítésben egyaránt.
Kecskés László, a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara elnöke beszámolt arról, hogy több település LEADER-programot szervezett. Például két évvel ezelőtt elindították a Kamratúrát, ami valójában egy kis gasztronómiai kirándulás az érdeklődők számára: végignézhetik, hogyan állítanak elő egy-egy terméket, meg is kóstolhatják, amiből egész napos program is kerekedhet családoknak, baráti társaságoknak. Hat év alatt 300 millió forint talált - szó szerint - gazdára. Ám a terület legégetőbb problémájára, az elsivatagosodásra még csak papíron van megoldás. A Kárpát-medence két legnagyobb folyója között szomjazik a vidék, és még most is folynak az Európai Unióval az egyeztetések, miként, milyen támogatásból épülhet ki egy olyan csatornarendszer, amely pótolhatná a vízhiányt.

Pénz vidék
A Szabad Föld és az m1 tévéadón futó Pénz vidék című műsor együttműködést kötött, melyben lapunk vállalta, hogy az adás legérdekesebb témái közül válogatva bemutat egy-egy riportot.