Borúlátó sertéstartók

Utaznak a disznók is. Élő és feldolgozott formában egyaránt világjárók. Jönnek Hollandiából, Lengyelországból, Dél-Amerikából. A Pénzvidék műsorában arra keresték a választ, vajon miért nem elég jó a hazai disznó.

Gazdálkodás2007. 10. 05. péntek2007. 10. 05.
Borúlátó sertéstartók

A kérdésre Román Gyula, a Kapuvári Hús Zrt. vezérigazgatója adott magyarázatot:
– Európában a különféle árakat egymáshoz igazítva kiderül, hogy 1,51 euró körüli a magyar, 1,44 a német, 1,43 a holland ár kilónként. Magyarországon többet fizetek az élő sertésért, mint egy holland, vagy német konkurensem. Árhátrányban vagyok tehát, amikor exportálni szeretnék.
Pálfi Gábor, Bácsalmási Agráripari Zrt. vezérigazgatója szerint azért is drága a magyar disznó, mert három évvel ezelőtt, amikor az intervenciós készleteket megteremtettük, még senki sem gondolta, hogy kihúztuk magunk alól a takarmányalapokat. Nem volt mindenki előtt világos, hogy ha a terményt betesszük az intervencióba, az attól fogva nem magyar, hanem uniós készletnek minősül. Mára olyan árverseny alakult ki a gabonáért, ami felkergette az árakat 220-240 eurós szintre. A cég Bácsalmástól Bábolnáig több telephelyen évente 12 ezer kocát, 170-180 ezer hízósertést nevel, 8-10 ezer hektáron termeli meg a tartáshoz szükséges gabonát. Az idén főképp ez utóbbival volt gond, a takarmánygabonából várt termés nagy részét az aszály aratta le. A vezérigazgató elsősorban a támogatást hiányolta.
– Az uniós piac liberalizált környezet, minden külpiaci védelem és szerveződés nélkül. Bennünket hiába készítettek fel éveken keresztül az uniós csatlakozásra, nem sikerült a legjobban. Nemzetgazdaságunk nem tudja felvenni a versenyt a fejlett nyugat-európaival. Kevesebb támogatás, védelem jut a gazdálkodóknak. Ma nem a termékek versengenek a piacon, hanem a támogatási környezet, és ebben mi nagyon alulmaradtunk.
Román úgy véli, nagyon jó hagyományai voltak a magyar sertésnek, jó piaca a magyar húsnak, ezt nem szabadna veszendőbe hagyni.
– Az elmúlt két évben a magyar húsipar kétharmada bezárt – részletezte. – A sertéstermelőknek segíteni kell, hogy európai árakat tudjanak ajánlani. Ez csak támogatással megy, de a súlyos veszteséggel küzdő húsipar egyedül képtelen erre.
Pálfi megítélése szerint komoly hiányosságok vannak mind a tenyésztési mutatókban, mind a tartástechnológiában:
– Elvesztettük az exportpiacainkat, ma már az sem biztos, hogy helyi piacainkat meg tudjuk tartani. Pedig a hús ugyanolyan stratégiai termék, mint az energia. Ez az emberiség számára rövid időn belül kézzelfoghatóvá fog válni, hiszen eddig a tőkehúst Magyarországon vevőcsalogatóként használták az áruházláncok. Elfelejtették, hogy ennek komoly költséghányada van.
A prognózisok szerint Európában jövőre 340–510 forintnak megfelelő eurót adnak majd a sertéshúsért. Ha a magyar tenyésztők nem bíznak ebben az igencsak hektikus árakat jövendölő előrejelzésben, félő, hogy jön külföldről, ami eddig. Átcsomagolt romlott áruval, kutyaeledellel vegyesen.

Pénz vidék
A Szabad Föld és az m1 tévéadón futó Pénz vidék című műsor együttműködést kötött, melyben lapunk vállalta, hogy az adás legérdekesebb témái közül válogatva bemutat egy-egy riportot.

Ezek is érdekelhetnek