Egyezség sertésügyben

Mint arról lapunkban többször is hírt adtunk, kilátástalan helyzetük miatt a sertéshústermelők gazdasági érdekeik érvényesítését célzó és a közvélemény figyelmét felhívó tüntetésre készülnek. Noha a körülmények alapvetően nem változtak meg, de a sertéstartók november 15-ére tervezett országos demonstrációja minden bizonnyal elmarad. Hétfőn ugyanis egyezségre jutottak a sertéshústermelők és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízottai.
Gráf József miniszter, valamint a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), illetve a Magyar Parasztszövetség képviselői közös sajtótájékoztatón számoltak be a megállapodásról. Ennek lényege, hogy a jövő év tavaszáig a sertéstartók mintegy 14-15 milliárd forintot kapnak az ágazat helyzetének javítására. Az elszabadult takarmányköltségek és a csökkenő felvásárlási árak miatt szakértők szerint 30-40 milliárd körüli a veszteség, ám ennek teljes megtérítésére nincs lehetőség.
Az említett összeg kétharmada nemzeti pénzekből jön össze, míg a fennmaradó hányadot várhatóan az uniós költségvetés finanszírozza majd – jelentette ki Gráf József. Utóbbival a sertéshús magántárolását ösztönzik, ami elsősorban a feldolgozókat érinti, míg a sertéstartók tízmilliárd forintnyi támogatáshoz juthatnak hozzá.
A magántárolási támogatásra csak azoknak a kérelmét fogadják be, akik a hús- és élőállat-ágazatban legalább egy éve folytatnak üzleti tevékenységet és megfelelő hűtő-tároló kapacitással rendelkeznek. Csak friss húsra nyújtható be igény, ami olyan állatokból származik, amelyeket nem több mint tíz nappal a termék betárolása előtt vágtak le. A minimálisan felajánlható hús mennyisége tíz tonna kicsontozott, illetve 15 tonna más jellegű termék. A magántárolási támogatást három, négy vagy öt hónapra lehet igénybe venni. Mértéke sertéshús-féleségenként eltérő, kilónként és havonta 20-25 forint közötti. A sertéságazat és a minisztérium képviselői egyetértettek abban, hogy az ágazat súlyos helyzetben van. Az önköltség mintegy 90-100 forinttal haladja meg a felvásárlási árat. Egy kiló élő sertésért a felvásárlók, feldolgozók most mintegy 260 forintot fizetnek, míg az önköltség 350 forint körüli.
A költségcsökkentést elsősorban az állat-egészségügyi kiadások mérséklésével, valamint az állati hullák megsemmisítési költségeinek átvállalásával lehet megoldani. Emellett egy biztonsági gabonatartalék képzése is szükségessé válik, továbbá anyagi gondjaik enyhítésére ötéves futamidejű, kedvező kamatú hitelkonstrukciót is igénybe vehetnek a sertéstartók.
Mészáros Illés, a MOSZ Országos Sertéstenyésztői Választmányának elnöke szerint az utóbbi száz év legmélyebb válságot éljük. Vidmann Mihály, a Magyar Parasztszövetség elnöke pedig a termelők versenyképességének javítását hangsúlyozta. Gráf József újságírói kérdésre válaszolva közölte: várhatóan nem fog olyan mértékben csökkenni a sertésállomány, mint amire a legrosszabb esetben számítani lehetett, azaz 2,5 milliónál több sertés marad az országban. A miniszter szerint a csökkenést nem lehet megakadályozni, de üteme mindenképpen lassul.