Sajtfesztivál Vitnyéden

Könnyen lehet, hogy ötezer éve Mezopotámiában többféle sajtot ismertek, mint nálunk az elmúlt évtizedekben. A választék csak az utóbbi években kezdett fejlődni, fogyasztásának növekvő népszerűségében szerepük van a különféle fesztiváloknak is. Legutóbb, Vitnyéden, a sajtlovagok látványos ceremóniájával vette kezdetét a sajtünnep.

Gazdálkodás2007. 11. 09. péntek2007. 11. 09.
Sajtfesztivál Vitnyéden

Besenyei Ferenc, a Magyar Sajtlovagrend nagymestere visszaemlékezésében elmondta, hogy a Tej Terméktanács 2003-ban alapította a lovagrendet azzal a céllal, hogy öregbítse a magyar sajtok hírnevét, növelje a fogyasztást, tájékoztasson a sajtválasztékról.
Az utóbbi években azonban, az uniós piacnyitással a hazai tejipari nagyüzemek sorra bajba kerültek. Az ágazat átrendeződött. Egyre több kisüzem lépett a piacra. Létrehozásukhoz volt támogatás, de a fennmaradásuk roppant küzdelmes. Az idén felavatott, sorrendben 17. sajtlovag például az általa igazgatott szakiskolában volt kénytelen tangazdaságot létrehozni, mert nem volt hova gyakorlatra vinni a diákokat.
Gubucz József, a gyomaendrődi Mezőgazdasági Szakiskola igazgatója leszögezte: – Az állam annyiban adott segítséget, hogy hozzájárult, a nagyüzemek adjanak át nekünk földet, adjanak állatokat, gépeket, telepeket. Utána pályázatokat írtunk, de rájöttünk: megszerezni mindent könnyebb, mint működtetni. Gondokkal küszködünk.
A tangazdaságok mellett családi vállalkozások sora kezdett el sajtot gyártani. A kisüzemek kitörési pontja a biotermelés lett. Divatba jött az egészségvédelem, új piacok nyíltak. A Békés Diós tanyán húsz hektár minősített bioföldön termelik a 127 kecskének szükséges biotakarmányt, és a minősített biotejből készülő sajtba szükséges biodiót. Bényei Gábor mezőgazdasági szaktanácsadó a Békés Diós tanya történetét foglalta össze röviden Vitnyéden: – Amikor elkezdtük a sajtgyártást, éppen akkor kellett áttérnünk az európai szabályozásra. Ezért sok mindent kellett tenni, de köszönet az állategészségügynek, hogy velünk mindezt végrehajttatta, mert a termékek olyan ízvilágot, olyan tisztaságot biztosítanak, amit bátran ajánlhatunk bármikor bárkinek.
Tóth Adél Léda, a téti kecsketej-feldolgozó üzem szakértője elmondta, hogy 2004 óta gyártanak sajtokat – saját kecskefarmjuk van, az onnan nyert tejet dolgozzák fel. Pályázatból sikerült vásárolni gépeket, épületet.
Nyugat-Európában nagy kultúrája van a házi sajtkészítésnek. Az otthoni sajtkészítéssel is egyre többen próbálkoznak. A háznál értékesítés is folyamatosan növekedni fog. A kötelező minősítések megszerzése sem megfizethetetlen – bár a nagy áruházak kínálatán ez nem látszik.
Bényei Gábor a továbbiakban beszámolt arról, hogy a Békés Diós tanyának többféle vevője van. Elsősorban olyanok, akik vigyáznak az egészségükre, s általában magasabb jövedelemmel rendelkeznek. A másik kört a rákos betegek alkotják, akik ilyen jellegű diétát is alkalmaznak az egészségük érdekében. Emellett vannak bioboltok, amelyek azt a réteget fogják meg, amely a reformtáplálkozást és a bioételeket helyezi előtérbe. Vannak viszont – és ez újdonság – olyan éttermek meg wellness-szállodák, amelyek kifejezetten biotermékeket vásárolnak a biosarkukhoz: svédasztalhoz például.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek