Mi vonzza most a tőkét?

Amíg tíz-húsz éve a bankok többsége kifejezetten ódzkodott a mezőgazdaság hitelezésétől, napjainkban már semmivel sem tartják kockázatosabbnak az élelmiszer-gazdaság finanszírozását, mint más ágazatokét.

GazdálkodásT. Dögei Imre2008. 06. 20. péntek2008. 06. 20.

Kép: 74. Omék Hungexpó gépek traktorok gyermekek 2005.08.30. Fotó: Bohanek Miklós

Mi vonzza most a tőkét?
74. Omék Hungexpó gépek traktorok gyermekek 2005.08.30. Fotó: Bohanek Miklós

Napjaink időszerű témájáról, a Föld lakosságának egészét érintő élelmiszerár-robbanásról, valamint a mezőgazdaság hitelezéséről tartott tanácskozást a Budapest Bank (BB). Mivel az alapvető élelmiszerek nélkülözhetetlenek, azokért akkor is pénzt adnak az emberek, ha másra nem telik. Az elmúlt évtizedekben az élelmiszerárak a pénzromlás, az infláció átlagos mértékénél kisebb ütemben nőttek. Ez a tendencia a múlt év közepétől markánsan megfordult, s napjainkban nemhogy fékezné, hanem gerjeszti az inflációt.
A lendületes árvágta más alapanyagokra, leginkább az olajra is érvényes. Dollárban mérve a mezőgazdasági nyersanyagok ára 2003 és 2008 között több mint kétszeresére, a kőolajé pedig négyszeresére emelkedett. A piaci elemzők már azt latolgatják, mikor éri el a fekete arany ára a hordónkénti kétszáz dollárt, ami nem is olyan rég még ötven dollár volt. A hatalmas gazdasági növekedés miatt energiafalóvá vált az indiai és a kínai gazdaság: többletszükségleteiket már képtelen fedezni a világ ásványolaj-kitermelése.
Úgy fest tehát, hogy mostanában az élelem és az energia miatt drágul minden. A pénzügyi befektetők is jelzik ezt, hiszen ők elsősorban a pénzromlást gerjesztő ágazatokba viszik a pénzfölösleget. Így az energiaalapok mellett mind több bank kínálja élelmiszer-befektetési csomagjait is. A Budapest Agrár Alap tízezer forintos névértékű befektetési jegyeit ezekben a hetekben lehet jegyezni, s elsősorban magánszemélyeket várnak – tudtuk meg az alapkezelő befektetési igazgatójától.
Pénzintézeti berkekben is megnőtt az ázsiója a mezőgazdasági vállalkozásoknak. A legtöbb bank már korántsem hajtja el őket a „túl kockázatosak vagytok" kifogással. Szabó János évtizedekig dolgozott a magyar gazdálkodási gyakorlatban, majd bő másfél évtizede váltott. Azóta a BB agrárszakértőjeként ténykedik. „Büszkék vagyunk arra, hogy az ágazat csaknem valamennyi jelentős szereplőjével kapcsolatban állunk. Partnervállalataink gazdálkodását és pénzügyi stabilitását, valamint a bank agrárportfóliójának erősségét jelzi, hogy évek óta nem volt sikertelen hitelezésünk az ágazatban" – jelentette ki.
A kalászos gabonák ára a múlt évi tonnánkénti ötvenezer forinthoz képest mérsékelten, míg az abrakféléké jelentősen csökkenhet. Szabó János ehhez hozzáfűzte: nagyon kevés Magyarországon az abrakfogyasztó állat, a gabonafélék távoli országokba való szállítása pedig tetemes költséggel jár. Ráadásul a folytonosan dráguló üzemanyagok sem segítik a gabonakivitelt. A sertéshústermelés túl van a mélyponton, viszonylag jó áron, kilónként 340-350 forintért veszik a hízókat.
A bank agrárszakértője a növekvő uniós támogatásoknak, a fejlesztési programoknak és az élénkülő keresletnek köszönhetően biztatónak látja a jövőt. Elképzelhető, hogy a mezőgazdasági vállalkozások jövedelme az idén akár százmilliárd forint fölé emelkedik – erősítette meg a földművelésügyi miniszter véleményét.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek