SPS, de mikortól?

A közös agrárpolitika időközi felülvizsgálatának eredményeként nyilvánosságra hozott új határidők új helyzetet teremtettek az összevont gazdaságtámogatási rendszer, az SPS magyarországi bevezetésével kapcsolatban. Hazánknak a korábbi 2011. évi végső határidővel szemben lehetősége van egészen 2013-ig alkalmazni a jelenlegi, egyszerűsített területalapú támogatási rendszert, a SAPS-t.
A magyar agrárirányítás gőzerővel dolgozik az SPS 2009-től való bevezetésén. A bizottsági döntés értelmében azonban megszűnt az egyetlen külső jogszabályból fakadó kényszer az áttérésre – hangoztatják a bevezetőnkben felsorolt szervezetek. Szerintük lehetőség van arra, hogy kizárólag a magyar agrárérdekek figyelembevételével újraértékeljük hazánkban a helyzetet s a lehetőségeket.
Az Európai Unióhoz az ősszel benyújtandó, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakértői által készített törvénytervezet szerint, az új uniós szabályozás a 2006. évi állapotokat tekinti mérvadónak. Vagyis az ekkor művelt földterület és kérődzőállat-létszám alapján osztanák el az évi 1,3 milliárd eurónyi támogatást. Ez megmerevíti a hazai mezőgazdaság jelenlegi üzem- és birtokszerkezetét, ami különösen a fiatal gazdák számára hátrányos – érvel szövetségük, az Agrya. A szervezet szerint a későbbi bevezetés alaposabb felkészülésre adna időt a gazdálkodóknak és az illetékes hivataloknak, főként a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH).
Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnöke úgy véli, az SPS bevezetése csak azoknak a nagyobb gazdaságoknak kedvező, amelyek bérleti formában művelnek földet. Az egységes föld- és földhasználati nyilvántartásra, valamint a rendezetlen birtok- és üzemi szerkezetre hivatkozva határozottan ellenzi a SPS 2009. évi bevezetését a MAGOSZ is. A magángazdákat képviselő szövetség elnöke, Jakab István szerint meg kellene várni a 2013 utáni időszakra vonatkozó uniós elképzeléseket.
A magyar mezőgazdaságban a társas- és a magánvállalkozások között meglévő törésvonal élesen kirajzolódik az SPS-sel kapcsolatos vitában. Az előbbieket képviselő MOSZ, illetve az önmagát köztestületként meghatározó Magyar Agrárkamara üdvözli az SPS 2009-től való bevezetését. Indokaik hasonlóak az FVM államtitkára által elmondottakhoz.
Gőgös Zoltán államtitkár szerint, ahogy telik az idő, úgy járnak egyre rosszabbul a föld nélküli szarvasmarhatenyésztő gazdaságok. A minisztérium számításai azt mutatják, hogy késedelmes áttérés esetén a föld nélküli szarvasmarha- és juhtenyésztők összességében akár évi százmilliárd forintos veszteséggel is számolhatnak, míg a termőföldek művelői nem élveznek előnyt az új rendszerben. Az államtitkár bízik benne, hogy a magyar országgyűlés az ősszel szentesíti az SPS-ről szóló törvényt.