Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Felcsillant a remény, hogy jobb helyzetbe kerülhet az állattenyésztés.
Feltétele az összevont gazdaságtámogatási rendszer (SPS) 2009-es bevezetése. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) szerint ennek mindenképpen meg kell történnie.
Az új támogatási rendszer bevezetése azonban megosztja az agrárszakembereket. Az elmúlt hónapban néhány érdekvédelmi szervezet az SPS 2009. évi bevezetésének elhalasztása mellett tört lándzsát. Érvelésükben az Európai Unió Bizottságának ez év májusában nyilvánosságra hozott jogszabálytervezetére hivatkoztak, amely lehetővé kívánja tenni az új tagállamoknak, hogy a jelenlegi SAPS-rendszert, azaz az egységes területalapút 2013-ig alkalmazzák.
A mezőgazdaság vesztes ágazatait tömörítő MÁSZ viszont leszögezi: „Mérlegelve a kialakult helyzetet, úgy gondoljuk, hogy a magyar mezőgazdaság, ezen belül a nemzeti kiegészítő támogatásokban érintett ágazatok, különösen az állattenyésztés számára előnyösebb és indokolt az SPS 2009-es bevezetése."
Az utóbbi években javult ugyan az FVM és a MÁSZ együttműködése, ám az állattartók sanyarú helyzetén ez nem sokat változtatott. A földművelésügyi miniszter, ahol csak teheti, hangoztatja, hogy mindent meg kell tenni a magyar mezőgazdaság súlyosan megbomlott egyensúlyának helyreállításáért. Ennek ellenére a növénytermesztés túlsúlya évről évre növekszik. Ha a jelenlegi SAPS-rendszer marad, akkor a területi alapon kifizetett támogatások folyamatosan növekednek, az állattenyésztés támogatható szektorainak (szarvasmarha, juh) viszont egyre kevesebb szubvenció jutna. Ez az állattenyésztés versenyhelyzetét valószínűleg tovább rontaná. Az állattenyésztők szerint a váltás mellett szól az is, hogy az SPS-rendszerben a föld nélküli állattartók érdekeit is figyelembe lehet venni.
Ezek olyan tényezők, amelyekkel – mintegy utolsó szalmaszálként – talán megállítható a magyar állattenyésztés évtizedek óta tartó zuhanása.
Elfogadhatónak tartja az új támogatási rendszer bevezetését Baksa Sándor, Karancslapujtőn élő gazdálkodó is. Gábor fiával együtt mintegy háromszáz hektár szántót és kétszáz hektár legelőt művelnek a dimbes-dombos nógrádi tájon. Öszszesen 260 tejelő és húshasznú szarvasmarhát tartanak. Az SPS-sel kapcsolatban a családfő úgy kalkulál, hogy amit elveszítenek a növénytermesztésen, azt visszanyerik a jószágok által.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu