Erős forint, gyenge bevétel

Gyönyörű a határ még most is: mindenki az aratás előtt rekordot ígérő tengernyi tengerire, napraforgóra és persze a már magtárban veszteglő búzájára gondol. Pontosabban a termények áraira, melyek nem csak azért olyan nyomottak a tavalyi szinthez képest, mert az idén a jó időjárás miatt nagy a termés. A bevételeket ugyanis a második félévtől az erős forint veszélyezteti.
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar tavaly 4,5 milliárd euró körüli exportot bonyolított le, jó egymilliárd euróval kevesebb import mellett. Ez tavaly átlagosan 250 forintos euróárfolyamot feltételezve 1125 milliárd forint bevételt jelentett az ágazatban. Az idén – feltételezve, hogy hasonló lesz az összes export – ez a forintbevétel már jóval kisebb lehet csak, ugyanis nagyjából júniustól már 237 forint körül mozog az árfolyam. Ha marad év végéig ez a tendencia, akkor az export felében eurónként 13 forint körüli árfolyamveszteséggel kell számolni. Vagyis ennyivel kevesebbet kap a termelő/exportőr a kivitt mezőgazdasági terményért, élelmiszerért. Azaz csaknem 30 milliárd forinttal ér kevesebbet a kivitt termékmennyiség.
Az igazsághoz tartozik, hogy a forinterősödés pozitív hatásával is számolni kell, mivel forintra átszámolva így kevesebbet kell fizetni a behozott termékekért. Elméletben tehát a forint árfolyamváltozása az exportban és az importban ki is olthatja egymást, de ez csak akkor igaz, ha a kivitel és a behozatal nagyjából azonos mértékű. Az élelmiszer-gazdaság azonban nettó exportőr, egymilliárd euró az egyenlege. Egyáltalán nem mindegy, hogy ezt 237 forintjával vagy 250 forintjával számoljuk el. Ráadásul a mezőgazdaság tipikusan az az ágazat, ahol nem érvényesül automatikusan az erős forint miatti olcsóbb import elmélete. Az agrárgazdaságok számára ugyanis a tavalyinál jóval drágább a felhasznált energia, növényvédő szer, műtrágya, s a termelésbe állított gépek, berendezések, technológiák ára sem lett alacsonyabb. Vagyis az ágazat a kisebb bevételei mellett nem számolhat azzal, hogy költségei is mérséklődnek.
Ráadásul az is nagy kérdés, hogy a rekordhozamok miatt kialakult, a tavalyinál jóval alacsonyabb felvásárlási árak a gabona és az olajos magvak piacán mekkora bevételcsökkenést okoznak, és azt vajon kiegyenlíti-e a több termés. A búza és a kukorica ára manapság 39-40, illetve 28-30 ezer forint körül mozog, míg tavasszal még 50 ezret is megadtak egy tonnáért. Igazán nagyot a napraforgó és a repce ára esett: néhány hónapja még 118 ezer forintot is fizettek egy tonnáért, manapság viszont már csak 78, illetve 90 ezer forinton jegyzik e termékeket a tőzsdén.
És akkor most kell szólni arról a veszélyről, melyről eddig nemigen hallottunk. A támogatásokról van szó, pontosabban az uniós szubvenciókról. Azokat ugyanis az ország euróban kapja, márpedig így ezek mértékére, Magyarországon történő felhasználhatóságára is hat az erős forint. Ebele Ferenc, a Magyar Agrárkamara főtitkára lapunknak úgy becsülte, hogy az idei támogatások forintra átszámolva nagyjából 10 százalékkal veszíthetnek értékükből. Vagyis pontosan annyit, amennyivel ez évben Brüsszel automatikusan emelte az összeget. (Tudniillik 2004-től Magyarország 50 százalékról indulva évről évre 10 százalékkal több agrártámogatást kap, míg el nem érjük a régi uniós tagországok szintjét.) Ez azt is jelenti, hogy ez év végén, mikor is az első nagy támogatási összegek megérkeznek a gazdálkodók számlájára, nagyjából egy fillérrel sem kapnak többet – forintban –, mint kaptak tavaly decemberben.