Merre kunkorodik a minőségi spirál?

A kutya ugat, a karaván halad – tartja a szólás. Ami nagyjából annyit jelent, hogy tenni kell, aminek eljött az ideje. Októberben például az őszi búzát és árpát kell elvetni. Teszik is országszerte, bár számos gazdálkodó magtárában még eladásra vár a búza. Többnyire a gyenge minőségű takarmánygabonától szabadulnak meg nehezen, így aztán azt vetik el, hiszen a „karavánnak” haladnia kell.
Ezzel a lépéssel azonban olyan spirálba kerülnek, amelyben állandósulhatnak a minőségi, a fajtatisztasági és a növény-egészségügyi gondok – tájékoztatott a következményekről Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) ügyvezető igazgatója. Az idei esős idő hatására a ránézésre egészséges szemek is lehetnek például fuzáriumgombával fertőzöttek. Nem véletlenül tartozik a szakmai egyszeregyhez, hogy a jó termés biológiai alapja a fémzárolt vetőmag.
Az évente 1,1 millió hektárnyi területen vetett őszi búzánál 40-50 százalékos lenne a kedvező felújítási arány. Vagyis a vetőmag csaknem felének ellenőrzött termesztésből kellene származnia. A fennmaradó területen megfelel a szakszerűen előállított, jó minőségű saját mag újravetése is. Hazánkban viszont a búzaföldeknek legfeljebb a harmadába kerül fémzárolt vetőmag. Az idén pedig – minthogy a gazdákat rendesen beleültették a gabonaárhintába – ez az arány tovább csökkenhet. A VSZT információi szerint az ilyenkor szokásos szaporítóanyagnak eddig csupán a felét vásárolták meg a termelők.
A gazdák többsége tisztában van a szakmai követelményekkel, csakhogy a termelési eszközök növekvő és a termények csökkenő ára miatt elgondolkodnak: érdemes-e beleölni a sok pénzt a bizonytalanba? A vetőmagtermesztők is óvatosak. Betegségek elleni csávázást és fémzárolást csak megrendelésre, az igényekhez igazodva végeznek. Ruthner úgy véli, a vetőmagvak ára csak kis mértékben, tonnánként 75 ezerről 78 ezer forintra emelkedett. Ez a malmi búza jelenlegi árának mintegy kétszerese, amelyet a szaporítóanyag-előállítás többletköltségei indokolnak. Tapasztalataik szerint a visszafogott kereslet főként a pénzszűkének tudható be. Könnyen előfordulhat, hogy az idén termett 150-160 ezer tonna jó minőségű búzavetőmagnak csupán a fele kerül a földbe. A többre hivatott fölösleg nem a magágyban, hanem a malmokban végzi. Olyan ez, mint az értékes tenyészállatok vágóhídra küldése. Miközben másról sem hallanak az agrárgazdaság szereplői, mint hogy nekik a minőségi termékek, nem pedig a tömegáruk pályáján kell(ene) versenyezniük.