Vegyszerirtás előtti csend

Az egészségre és a környezetvédelemre hivatkozva olyan hatóanyagokat készülnek betiltani, amelyek nélkül a XXI. századi mezőgazdaság alapjaiban rendülhet meg.
– Az még hagyján, hogy a közvélemény tájékozatlan, de a gazdálkodók zömének sincs fogalma az ellene készülő merényletről – emeli fel hangját Mózer István. A növényvédelmi szakmérnök nemrég részt vett azon a fórumon, amelyen több hazai szakmai szervezet is kifogásolta, hogy sem az Európai Parlament, sem az Európai Bizottság nem készíttetett hatástanulmányt a növényvédő szerek drasztikus viszszaszorításának következményeiről. Pedig az uniós tagországok által végzett felmérések növényektől és károsítóktól függően a szerválaszték 30-90 százalékos csökkenését, s ennek nyomán a termelés 30-60 százalékos viszszaesését jelzik.
Mózer ügyvezető igazgatója a galgamácsai székhelyű Mácsa ’99 Kft.-nek. Ha már az EU eddig elmulasztotta, megkérdeztem, miként hatna az intézkedés több mint 1600 hektáros gazdaságukra. Három év alatt beleroppanna a cég, kapom a kurta választ. Ennyi idő kellene a gyomok, valamint a gombabetegségek és a rovarkártevők kezelhetetlen mértékű felszaporodásához. Vetésszerkezetükből kiesne a napraforgó és a repce, hiszen az olajos növényekben használt hatóanyagok is szerepelnek az unió tervezett tiltólistáján. A terményeket a fuzárium gombatoxinnal való fertőzöttség miatt sem emberi fogyasztásra, sem állati takarmányozásra nem lehetne használni, maradna tehát az égetés – jegyezte meg a szakember.
Mózer István szomszédja Jeney László, aki egykor nagyüzemekben dolgozott. Jelenleg Aszódon családi gazdálkodó, emellett növényvédelmi szolgáltatással és szaktanácsadással is foglalkozik. Háromszáz hektáros gazdaságában például lucerna- és borsóvetőmagot is termel. A magfogásra használt lucernásban nagy küzdelmet vív a mezei pockokkal. Az irtásukra engedélyezett utolsó vegyszert néhány hónapja vonták ki a forgalomból. Ülőfák segítségével legfeljebb a ragadozó madarakat hívhatja segítségül. A borsó szintén kényes növény, ha például a levéltetűktől és más rovarkártevőktől nem tudja megvédeni, akkor oda a termés.
– A régi fajták már eltűntek, a jelenlegi nagy termőképességű növények viszont igényesek – magyarázza Jeney. – A növényvédő szerek éppen olyan termelési eszközök ma már, mint például a gépek. A kapás, kaszás világ fölött már rég eljárt az idő. Ha Brüsszelben mégsem győz a józan ész, akkor egészen biztos vagyok benne, hogy mi, magyarok túlbuzgóan végrehajtanánk az „uniós növényvédőszer-irtási” programot is.
A két növényvédős szerint lényegesen csökkenteni lehetne Magyarországon az azonos hatóanyagú, de különböző néven forgalmazott növényvédő szerek számát. Az valóban túlzás, hogy több mint ötszáz szer használatára van engedély. Csakhogy a „gyomlálást” nem a biztonságos növénytermesztés alapvegyszereinél, illetve azok hatóanyagainál kellene kezdeni.