Egy maréknyi melegség

Az egykori téesztelep, majd fűrészüzem rogyadozó épületeinek helyén igazi XXI. századi feldolgozó működik, amely a megújuló energiafelhasználás délnyugat-dunántúli régiójának első nagy bázisa. Tizenkét magánszemély fogott össze két évvel ezelőtt, hogy létrehozzák a fapelletgyártó üzemet. A Pannon Pellet Kft. 480 millió forintos beruházásához bankhitelt vettek föl, és sikerült 143,5 millió forint  uniós és hazai támogatást is nyerni.
Az ünnepélyes avatón Burján Zoltán vállalkozásvezető mutatta be az érdeklődőknek a korszerű olasz gyártósort. Fűrészporból préselnek nagy nyomáson, a nyúltáphoz hasonlító, környezetbarát tüzelőanyagot, amelyet 15 kilogrammos zsákokba csomagolnak. Nincs benne adalék anyag, a fa saját kötőanyagától, a lignintől ragad össze. Ez a tüzelő egyszerre kínál gazdaságosabb és kényelmesebb fűtési módot, ugyanakkor környezetbarát, és a belőle származó energia a gáznál 35-40 százalékkal olcsóbb.
Az üzem mintegy 120 kilométeres körzetből a faipari cégek fahulladékát használja fel, később pedig energiaültetvények termését is feldolgozza. Eddig három gazdálkodóval közösen nyújtottak be pályázatot 25 hektár ültetvény telepítésére, és további négy gazdálkodóval tárgyalnak újabb, mintegy 30 hektár energiaültetvény telepítésére.
Balogh András murakeresztúri gazda az elsők között vágott bele az újfajta növénytermesztésbe. A tavasszal 2,5 hektáron létesített nyárast kifejezetten e célra alkalmas fajtákból ültette, 3 méteres sor- és 50 centiméteres tőtávolságra. Örömmel újságolta, hogy szépen megeredtek a 20 centis dugványok, és már nagyobbak egy méternél. A marhahizlalással foglalkozó gazda ismerkedik az újfajta termesztéstechnológiával, amelybe az Erdészeti Tudományos Intézet szakembere, Benke Attila avatja be. Most éppen azt mondja neki: tavasszal vissza kell vágni  a fákat, hogy az elágazások sűrűn nőjenek. Az energiaültetvény nem igazi erdő, már hároméves korában vágni lehet, de legalább húsz évig megtartható. Ápolást igényel, mert a sűrű állás miatt a gombabetegségek, a kártevők ellen többször is kell permetezni.
Jobbágy János és fia, László még előtte vannak az energiaültetvény-telepítésnek. A becsehelyi családi gazdaságban 9 hektárt ültetnek a tavasszal. Egyfajta előremenekülésnek tekintik ezt a lehetőséget, mert mint mondják, a kevés területtel rendelkező gazdálkodóknak nehéz a dolguk. A 18 hektáros birtokból 3 hektár a gyümölcsös, ennek a gépsorát használni tudják az energiaültetvényben is. A Pannon Pellettel együttműködve kezdik meg a telepítést, s a cég kombájnjával vágják majd le az ültetvényt.
A beleznai üzem évente 10 ezer tonna fapelletet gyárt,  a termék nagy része most Olaszországban és Ausztriában talál vevőre. Burján Zoltán már tapasztalja, hogy a térségben élők is felfigyeltek az újdonságra, s emiatt fejleszteni, bővíteni szeretnék a termelést. Jövőre a biogáztermelést kezdik meg, elsősorban városi hulladék felhasználásával, s a keletkezett energia a telep hő- és elektromosáram-ellátását szolgálja. A pelletnek nagy jövőjét látja, hiszen alapanyag bőven van, ugyanis az újságpapírtól a mezőgazdasági hulladékig, melléktermékig mindent fel lehet dolgozni.