Kormoránfelhő árnyékában

Időnként meg kell kongatni a vészharangot, hogy a vizes élőhelyek ne kerüljenek rosszabb helyzetbe. A halastavak szakszerű fenntartásához ugyanis sok pénzre van szükség.

GazdálkodásT. Dögei Imre2009. 01. 15. csütörtök2009. 01. 15.

Kép:

Kormoránfelhő árnyékában

Él, mint hal a vízben. Ezt tartják a vígan, gondtalanul élő emberről. Nem véletlenül, hiszen amelyik vízben jól érzik magukat a halak, ott nem lehet nagy gond – példálózott nemrég Orosz Sándor, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának alelnöke. A képviselő egyenesen az élővíz lakmuszpapírjainak nevezte a halakat. Folyóinkban és tavainkban több mint hetven halfaj ficánkol, a természetes vizekről olykor valóságos madárfelhők röpülnek föl, és a fokozottan védett vidrából annyi él nálunk, hogy Magyarország a természetvédők szerint is vidranagyhatalomnak számít. Vizes élőhelyeink tehát nagyjából rendben vannak.
Hogy mindez így is maradjon, ahhoz időben meg kell kongatni a vészharangot. Leginkább azért, mert idén augusztus 31-én lejár az a program, amely még 2002-ben, az agrár-környezetvédelmi program részeként indult, s később az EU által is megerősített extenzív halastavi gazdálkodást pénzügyileg is támogatja. A kormány folytatni akarja a vizes élőhelyeket védő környezetgazdálkodást, csakhogy még nem tudni, miből. Orosz Sándor három lehetséges pénzforrást nevezett meg. Ha az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) netán kimerül, akkor az Európai Halászati Alap esetleges maradványa jöhet szóba, végső esetben pedig a hazai költségvetés.
A valóságos halzabálónak tartott kormoránok elszaporodása rá a bizonyíték, hogy a természetvédelemhez is ész kell. A pelikánfélékhez tartozó fekete madarak száma korábban megcsappant, ezért védetté nyilvánították őket. Csakhogy időközben olyannyira elszaporodtak, hogy röptük idején alig látni tőlük az eget. Ürülékük kiirtja a növényzetet, nem is szólva a napi félkilónyi hal belakmározásáról. Magyarországon a halászok, a horgászok és a természetvédők már jó ideje rájöttek a mihaszna madarak szaporodásának megfékezésére. Tojásaikat fagolyókra cserélték vagy leviaszolták.
Nemrég az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta a kormoránok állományszabályozását európai szintre emelő Kindermann-jelentést. Ez megteremtette az esélyt túlszaporodásuk egész földrészünkön való megakadályozására.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek