Mangalicák a biobankban

Biztos mangalicából van az a kolbász? Sokunkban felvetődik a kérdés, ha mangalicakolbászt látunk a boltban. És, vajon hányszor tehette már fel magának ezt a kérdést az egyre okosabb és odafigyelőbb vásárló? Nos, alig néhány évet kell várni, és olyan módszer lesz kezünkben, mellyel kétséget kizáróan ki lehet szűrni az egyre népszerűbb őshonos sertésünk húsát nem tartalmazó hamisítványokat. Mert igen – és ez most jó hír a fajta tenyésztőinek, hizlalóinak –, a mangalicát is hamisítják.
De nem csak ez a célja annak a projektnek, amely hazai forrásból 485,3 millió forintot nyert el a Nemzeti Technológiai és Kutatási Hivatal (NKTH) pályázatán. A magyar mangalica minőségének garantálására 2009–2012 között kidolgozandó DNS-alapú vizsgálati módszer mellett feltárják az ősi fajta géntérképét, és megvizsgálják, mi lehet a tudományos oka – már ha igaz egyáltalán –, hogy a mangalica zsírja, szalonnája egészségmegőrző hatással bír. Emellett szövet- és génbankot is létrehoznak. Mindez segíthet a hungarikum fajta védelméhez szükséges jogszabályi környezet kialakításában, a hamisítások kiszűrésében.
A hírt Molnár Károly, a kutatás-fejlesztésért felelős minisztérium, és Gráf József, az agrártárca vezetője jelentette be Emődön, hazánk és a világ legnagyobb mangalica-tenyésztő központjában, melyet a spanyol–magyar tulajdonban lévő Olmos-Tóth Kft. hozott létre. E cég integrálja egyébként az ország legnagyobb mangalicatenyésztési programját is: ma már összesen 40 ezer ilyen őshonos jószág röfög az ország óljaiban.
Elsőként a biobankot alakítanák ki. A biobank az egyes állatokból származó szövet- és vérmintákat tartalmazza; kellően nagyszámú minta megfelelő rálátást nyújthat a fajta tulajdonságainak, genetikai hátterének megértéséhez, lehetőséget ad az egyes fajták összehasonlításához. Az így szerzett DNS-mintákból reprodukálható a mangalica génállománya, s így fel lehet kutatni az egyes fajtakülönbségek genetikai hátterét. Az eredmények arra is használhatók lesznek, hogy a mangalicából készült  termékek eredetiségét igazolják. Lehetővé válik az is, hogy a mangalica vérvonal – akár kevert formában is – kimutathatóvá váljon egy-egy élelmiszerből.
Az NKTH által meghirdetett Nemzeti Technológia Program mostani fordulójában összesen 35 milliárd forintot osztottak szét, ebből 8 milliárd az élelmiszer-gazdaság kutatásait szolgálja. A Nemzeti Technológia Program pályázatán egyetemek és magánvállalkozások konzorciumai indulhattak. A bemutatott nyertes projekt esetében az elnyert összeg a következő konzorciumtagok között oszlik meg: Biomi Biotechnológiai Szolgáltató Kft., Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, WESSLING Hungary Kft., Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Biotechnológiai Kutatóközpont, Olmos-Tóth Kft.