Családi földfoglalók

Hogyan gazdálkodnak, gondolkodnak és milyennek látják a jövőjüket a fiatal mezőgazdászok? – erről vitáztak, tanácskoztak a Fiatalok vidéken elnevezésű est résztvevői, amelyet a Szövetség az Élelmiszer-önrendelkezésért nevű szervezet rendezett.
Polgár Ákos nyugdíjas szüleitől vette át azt a négyszáz hektáros gazdaságot, amelyen főként krumplit és gyökérzöldségeket termel. Ám a földdel együtt annak terhei, a fölvett hitelek visszafizetésének kényszerű kötelessége is az „ölébe hullott”. S noha a birtok Győr határában fekszik, igazi globális környezetben kénytelen fölvenni a kesztyűt a megmaradásért. Birtokszomszédai között ugyanis osztrák, német és angol tulajdonosok is vannak. Meg lehet élni a földből – mondja, csak ne számolja az ember, hogy mennyit dolgozik. Mert az igaz, hogy novembertől februárig irigylésre méltó a helyzete: szinte semmi dolga nincs, februártól késő őszig azonban, amikor végig 14-16 órás a napi munkaidő, aligha cserélne vele valaki.
Kesjár Kamilla az édesapja által alapított gazdaságot vette át, és lett 2004-től a szolnoki Kesjár Flóra Vetőmag-termeltető és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója. Cége hét állandó emberből áll, három fizikai dolgozóból és négy olyan főiskolát végzett munkatársból, akik közül három idegen nyelveket is beszél. Harminc-negyven környékbeli gazdálkodóval áll szerződéses viszonyban, nagyrészt velük termelteti meg azt a zöldségvetőmagot, amelyet a cég gépsorán zsákol, csomagol, és készít elő értékesítésre. Vetőmagot termelni kézimunka-igényes vállalkozás, ám ehhez alkalmi munkavállalókat találni, akár még főiskolás körökben is, szinte lehetetlen. Mint mondta, diplomás minimálbért ígért a diákoknak, de így sem vállalkozott senki a nyári szünidőben végezhető munkára.
Siskó Sándor biogazdálkodó a Szeged melletti Tiszaszigeten termeli meg azt a bioterméket, amit Budapesten értékesít. Nincs ez így jól! – mondja, mert amíg az egyik oldalon, az ökológiai gazdálkodása révén kíméli a környezetet, addig a másikon, éppen a nagy szállítási távolság miatt, legalább annyira szennyezi is. Helyben kellene a bioterméknek piacot találnia, erre azonban (még) nincs igény. Így – hála a fővárosiaknak – meg tud élni a 20 hektáros birtokából, amelynek termelvényeit az átlagosnál drágábban adja ugyan, de azok minőségi biotermékek.
Nem akarunk az égig nőni! – fogalmazott a jövő terveit, céljait illetően Polgár Ákos. Csak becsületesen dolgozni, normálisan megélni, családunkat eltartani a gazdaságunkból. Amiben valamennyien egyetértettek. Mint ahogy abban is: ők is érzik a kiszámíthatatlanságot, a kiszolgáltatottságot, a zavart, ami az egész mezőgazdálkodási és értékesítési környezetet jellemzi. Amin úrrá lenni csak erős összefogással, széles alapokon álló szövetkezéssel lehet.
Valló László