Csodás kert - anno

Az előttünk álló évtizedekben az élelmiszer és az édesvíz olyan stratégiai jelentőségű termék lesz a világban, mint ma a kőolaj vagy a földgáz – mondta  Tabajdi Csaba, az Európai Parlament (EP) Mezőgazdasági Bizottságának főtagja, aki az idén is kezdeményezője volt a francia minta alapján szervezett agrárakadémiának. Szándékosan vagy véletlenül, de egy anekdotát idézve a magyar agrárgazdaság talán legnagyobb feszültségi pontjára tapintott rá Neil Parish, a bizottság elnöke. – Milyen csodás kertet adott a Jóisten az ön kezébe – szólította meg a pap a gyönyörű zöldségei, gyümölcsfái és virágai között ténykedő kertészt. – Igen-igen, de látta volna atyám ezt a területet, amikor még kizárólag Isten művelte – felelte a kertész.
A magyar mezőgazdaságot jelenleg az intenzív, kevés dolgozót igénylő, jövedelmező szántóföldi növénytermesztés uralja. Lemaradnak viszont a több kézi munkát igénylő kertészeti és állattenyésztési ágazatok. A foglalkoztatottságot túladóztató hazai gazdasági szabályozáson, valamint a munkátlanságot díjazó segélyezési politikán kívül, a magyar agrárszerkezetet az unió növénytermesztést ösztönző támogatása is torzítja. Hiába a szándék, hogy a mezőgazdaság rendelkezésére álló pénzt a termelés növelése mellett a megélhetés, a foglalkoztatás szolgálatába kell állítani, ha a mindennapokat szabályozó feltételek ennek az ellenkezőjét diktálják. Munkalehetőség híján „a magyar falu válsága tovább folytatódik” – szögezte le Tabajdi Csaba.
– A válság keményen érinti a mezőgazdaságot, habár kevésbé, mint például az autóipart, mert enni naponta kell – nyugtatta hallgatóságát Jean Luc Demarty, az Európai Bizottság (EB) mezőgazdasági főigazgatója. Szerinte nem tarthatók fenn a tagállamok agrártámogatásai közötti különbségek. Tudomásul kell venni, hogy az unió nem költ többet a mezőgazdaságra, a meglévő öszszeggel kell gazdálkodni.
Gráf József földművelésügyi miniszter ismét felvetette Brüsszelben már hangoztatott javaslatát. A 2004-ben csatlakozott „keleti tízek” az addigi uniós gazdák támogatásának a negyedéről indultak. A jelenlegi válságban az új, de többségükben szegény tagországok a 30 százalékos nemzeti kiegészítő támogatás csökkentésére kényszerülnek. Ezért érdemes lenne az EB-nek mérlegelnie a támogatási szint – eredetileg 2013-ra tervezett – kiegyenlítésének előrehozását.