Luxus a bioélelmiszer?

Akár meg is döntheti a bioélelmiszerek mítoszát az a kutatás, amit brit kutatók tettek közzé nemrégiben. A Leeds-i egyetem kutatói hagyományos és organikus módon termelő gazdaságokat hasonlítottak össze országszerte, s azt az eredményt kapták, hogy a biofarmok átlagosan 12,4 százalékkal növelik a biodiverzitást, vagyis a faji gazdagságot, ugyanakkor 55 százalékkal kevesebb a terméshozamuk, mint a megszokott módon termelő földeknek - írja a brit Daily Mail internetes kiadása. Azokon a területeken, ahol sok a biogazdaság, mindössze 9,1 százalékos a biodiverzitás-növekedés, a közelben hagyományosan gazdálkodóknak ráadásul a megszokottnál jóval több gyomirtó szert kell használniuk, hogy leszámolhassanak a gazokkal kesztyűs kézzel bánó szomszédoktól áttelepülő gyomnövényekkel.

A Daily Mail a kutatást vezető Tim Bentont idézi a biogazdálkodás fenntarthatóságával kapcsolatban: a professzor szerint az organikus élelmiszertermelés olyan luxus, amit a világnak el kell felejtenie. Számításaik szerint a következő negyven évben meg kell duplázni az előállított élelmiszermennyiséget, mert csak így biztosítható a növekvő népesség ellátása, s ehhez termőföldekre van szükség. Ahhoz azonban, hogy például a professzor hazája, Nagy-Britannia a jelenleg előállított mennyiségű élelmiszert organikusan termelje meg, kétszer annyi földterületet kellene mezőgazdasági művelésbe vonni, mint ma - köszönhetően a biogazdaságok alacsony terméshozamának. Benton szerint egyértelmű, hogy ezt a világ nem engedheti meg magának, különösen a jól termő vidékeken van szükség a magasabb kihasználtságra.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a britek kutatásai elsősorban a rövid távú előnyökkel és hátrányokkal foglalkoznak - arról, hogy az intenzív gazdálkodás hosszú távon milyen hatással van a földekre, s ehhez képest mit képesek elérni a biogazdálkodók, nem esik szó a professzor nyilatkozatában.