Zátonyra futhatunk!

Stratégiai ágazat az élelmiszeripar, mégsem kezelik eszerint - derült ki a Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform (MNÉTP) és az azt koordináló Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) szerdai sajtótájékoztatóján. Bár a feldolgozó ágazatok közül a termelési értéket tekintve második, foglalkoztatást tekintve a harmadik helyen áll hazánkban az élelmiszeripar, állami szinten nem számít stratégiai ágazatnak, s ennek minden bizonnyal komoly szerepe van abban, hogy folyamatosan csökken a termelés, a belföldi eladások és a feldolgozott termékek exportja. "Az élelmiszeripar többszörösen is nehéz helyzetben van. Nincs áru, ami van, az drága, ami van is és olcsó is, az nem kerül a piacra, de ha mégis, akkor pedig nem termel kielégítő hasznot" - foglalta össze a problémákat Boródi Attila, az MNÉTP elnöke.

A kiutat a platform az innovációban látja: számításaik szerint 2011 és 2016 között 45-50 milliárd forintot kellene az ágazatba fektetni. Ezzel a jelenlegi összeg hatszorosát, az élelmiszeripar éves kibocsátásának 0,3-0,4 százalékát fordítanák kutatásra és fejlesztésre, ami körülbelül megfelel az egyébként igen alacsony európai átlagnak. Az MNÉTP koordinátora, Sebők András elmondta: az összeg legnagyobb részét az állami és az ipari szférának közösen kellene fedeznie, a kisebbik részt európai uniós források segítségével finanszírozhatnák. Boródi Attila hozzátette: elképzelhető, hogy az összeg nagy része előteremthető akár egyszerű átcsoportosítással, a pazarló pályázati rendszer átalakításával is.

Fő fejlesztési irányként az élelmiszerminőséget és a fenntartható élelmiszertermelést határozták meg - ezek azok a területek, amikben adottságai alapján Magyarország jó pozíciót tud elérni. Emellett rendkívül fontos a tudás- és technológia-transzfer is. Az MNÉTP hangsúlyozza, hogy az "alulról felfelé" építkező innovációt támogatják, vagyis elképzelésük szerint az iparnak kellene meghatároznia a fő kutatási irányokat. Kiemelték a párbeszéd jelentőségét az ágazat szereplői közt, a vállalati szakemberek képzését, az innovációs szempontból különösen rossz helyzetben lévő kis- és középvállalkozások támogatásának fontosságát. Összességében azt szeretnék elérni, hogy a döntéshozók másképp gondolkodjanak az innovációról. Ha ez sikerül, a források előteremtése már nem lesz akadály - állítják.